Idézetek az egyéniségről
Ha úgy érzed, nem vagy különleges, ne feledd: te voltál a leggyorsabb sejt! Mint mindenki más.
Talán azt akarjuk, hogy az egész univerzum olyan emberekből álljon, akik mind teljesen egyformák? Milyen rohadt unalmas lenne már az? Azt szokták mondani, hogy szeretet nélkül nincs értelme az életnek. Ez talán igaz, de a szeretet lényege, hogy a különböző emberek hatnak egymásra. Hogy összetalálkoznak a legkülönbözőbb személyiségek. Hogy szembekerülünk a másikkal, kihívást jelentünk egymásnak, kapunk és adunk hideget-meleget. Pontosan az ilyen ellentéteken keresztül ismerjük meg igazán a másikat és magunkat. És így szeretünk egymásba. Mert a változatosság egyenesen varázslatos.
A normálisnak vélt személyiségnek nem felelsz meg. Vagyis a többiek tehetnek róla, ha bajuk van veled. Az ő készülékükben van a hiba. Nem a tiédben. Mégis ki a fene állapítja meg ezeket a mércéket, mi? Kinek van joga megmondani, hogy milyennek kéne lennünk? Vagy hogy kinek kéne lennünk? És mégis hogyan merészeli bárki is azt éreztetni veled, hogy nem pont úgy vagy jó, ahogy vagy? Ez elfogadhatatlan.
Mind furcsák vagyunk. Mindannyian. Nincs olyan személy ezen a földön, akinek ne lenne valami fura jellegzetessége.
Nincs nagyobb teljesítmény, mint önmagunknak maradni egy olyan világban, amely folyamatosan próbál minket másmilyenné tenni.
Minden elmének hűnek kell lennie önmagához, önállóan kell gondolkodnia, kutatnia, következtetnie.
Nem mindig kell úgy csinálnunk a dolgokat, ahogy a szomszédtól látjuk vagy ahogy mások mondják nekünk. Az is nagyszerű eredményekhez vezethet, ha a saját utunkat követjük.
Vannak dolgok, amiket az ember kisugároz magából anélkül, hogy tudna róla. Lehet, hogy a világon senki más nem sugároz ki magából ilyet, csak ő.
A napraforgó mindig napraforgó marad, akkor is, ha még nem tudod megkülönböztetni a többi virágtól. Bármennyire is szeretnéd, nem változtathatod sem rózsává, sem tulipánná, országunk jelképévé. Ha meg akarja tagadni önmagát, csak megkeseredik és már életében halott lesz. Ezért tanuld meg derűs nyugalommal követni a sorsod, bármilyen legyen is.
A kalitkában született madarak azt hiszik, a repülés betegség.
A szabályok megszegésével az ember vállalja annak kockázatát, hogy téved. (...) Ugyanakkor a hibákból talán többet is lehet tanulni, mint a sikerekből. Egyébként pedig, aki sosem vállal kockázatot, és ragaszkodik a kitaposott ösvényhez, sosem fog kiemelkedni a tömegből.
Az számít igazán, hogy mi mit gondolunk. A legbelső gondolataink, vagyis nem azok, amiket gondolni szeretnénk, hanem amiket tényleg gondolunk. Csak úgy tudjuk megtalálni az utunkat az életben, ha saját belső iránytűnkre hallgatunk. Ha elbizonytalanodnánk, hogy vajon jó nyomon vagyunk-e, elég csupán saját véleményünket kikérni.
A mindennapjaid definiálják azt, hogy ki vagy te. Ha közgazdász vagy, a közt gazdászod. Ha hétvégente hobbiagresszív arcokat pofozol hülyére, harcművész vagy. Ha meg egész nap Walking Dead-et maratonozol, burritókat inhalálva, akkor ez a te történeted. (...) A te döntésed, a te választásod; írd meg rendesen a forgatókönyvet!
Hagyni kell teret a változásnak és a véletlennek, mert szerintem az egyik legrosszabb az, ha az ember gondol magáról valamit, kitalál saját magának egy képet önmagáról, és ahhoz alkalmazkodik. Én nem akarok semmilyen képet felépíteni vagy sugározni magamról, nem akarom eldönteni, hogy milyennek lássanak mások.
Sose kövesd valaki másnak az útját, kivéve, ha az erdőben vagy, el vagy veszve, és látod az utat - akkor minden értelemben követned kell azt.
Facebook
Pinterest