Idézetek a célról
Ott tévedünk, ha azt hisszük, a boldogság a cél.
Még a leglassúbb is, ha célját nem téveszti szem elől, szaporábban halad, mint az, aki céltalan bolyong.
Célod beteljesülése után egy dolgot mindenképpen hiányolni fogsz: a vándorlást a cél felé.
A világ utat nyit annak az embernek, aki tudja, merre tart.
Mindenki azt hiszi, hogy a földi élet célja az, hogy teljesítsünk valami tervet. Senki sem kérdezi, hogy ez a terv az övé-e, vagy valaki más alkotta. Gyűjtik a tapasztalatokat, az emlékeket, a dolgokat, mások ötleteit, és többet gyűjtenek, mint amennyit elbírnak. És közben megfeledkeznek az álmukról.
Arra a megfigyelésre tettem szert, hogy egy célirányos élet általában jobb, gazdagabb, egészségesebb, mint egy céltalan, és jobb az idővel előre tartani, mint az idő ellen visszafelé lépkedni.
Amikor az ember határozott cél felé tart, nagyon fontos, hogy az útnak is szenteljen figyelmet. Az út az, amely mindig megmutatja a célba érés legjobb módját, s útközben gazdagodunk.
Ha lemondunk egy cél fanatikus hajszolásáról, új vágynak teremtünk helyet.
Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Gyönyörű az, ha az ember célba lát S eléri azt, tűzön-vízen át.
Cél nincs. A cél: az út.
A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga.
Irányítsd méltó célokra tetteidet, de ne kérdezd, eljuttatnak-e a célig; legyenek példák és modellek a tetteid, nem pedig egy-egy cél elérésének puszta eszközei!
Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.