Idézetek a célról
Csak azok az emberek szomorúak, akiknek nincs céljuk. Nekem van célom.
Az önbizalom az első lépés ahhoz, hogy megszerezd, amit akarsz, vagy amire szükséged van.
Az ember ahogy halad előre, mindig egyre hosszabbnak látja az ösvényt.
Bármilyen távolinak látszik is a cél, mindig van rá mód, hogy legyőzze az akadályokat. Fontolóra veszi a lehetőségeket, megélezi a kardját, megtölti szívét szükséges állhatatossággal, hogy szembe tudjon nézni a kihívásokkal.
A szenvedély él és vár valahol, nem enged el. S ez jó így. Nem igaz, hogy teljesen céltalan életed és munkád. Valamit még akar veled az élet.
Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét.
A világnak semmi másra nincs szüksége, mint példákra, olyan emberekre, akik az álmaik szerint tudnak élni, és képesek harcolni az elképzeléseikért.
Minél magasztosabb a cél, annál nehezebb a hozzá vezető út.
A magam részéről minden tőlem telhetőt megtettem. Márpedig ki vágyhat ennél többre?
Célon-túl futok. Tudok élni nélküle, de nem szeretek.
Ha az emberek mind egyetlen célt tűznének ki maguk elé, hogy a gyerekeiket bátor félelemre, lelkiismeretre neveljék, akkor az lenne biz a legeslegnagyobb forradalom.
Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
Olyan voltam, mint egy űrhajós, aki arra készül, hogy magasra szálljon, messzire a Földtől, még a Holdon is túlra. De aztán soha nem kellett attól tartanom, hogy lezuhanok, mert végül föl se szálltam.
A verseny lovaknak való, nem embereknek.
Némely ember mérföldeket halad téves irányba, anélkül, hogy elfáradna. Aztán mikor csak néhány lépést kellene tennie, hogy jó ösvényre jusson, akkor sokallja. Hiába, ilyenek vagyunk mi, emberek.
Minden út - jó út, ami elvezet valahova.
Facebook
Pinterest