Idézetek a boldogságról
A legtöbb ember nem elég okos, vagy nem elég buta ahhoz, hogy boldog legyen.
A szél hátán járj mindig, s arcodon ragyogjon a nap, a végzet szele repítsen a magasba, hogy fent táncolhass a csillagokkal.
A győzelem csak akkor jelent valamit, ha boldogsághoz vezet.
Gyanítom, hogy ahány ember él a földön, annyi színárnyalata van a boldogságnak is.
Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság.
Amikor valami jót cselekszel, csodálatos érzés tölt el. Mintha valaki a lelked mélyén azt mondaná: "Igen, mindig így kellene éreznem magam."
Mutass nekem egy hálátlan, de mégis boldog embert!
Hiába valósult meg teljesen, amire oly soká vágyódott - nem volt egészen boldog. Vágyainak a megvalósulás, hamar megérezte, egy homokszemet adott csak a boldogságnak abból a hegyéből, amelyre számított. A beteljesülés megmutatta az örök tévedést, amelybe azok esnek, akik a boldogságot vágyaik teljesüléseként képzelik el.
A jókedv - úgy tűnik - éppannyira függ attól, hogy állnak a dolgok bennünk, mint attól, hogy állnak rajtunk kívül és körülöttünk.
A boldog ember nem lehet meg egészség nélkül, de maga az egészség nem tesz boldoggá.
Vagy sikeres leszel vagy boldog. Boldog, aki azzal él, akit szeret, boldog, aki nem adja el a lelkét se a Pénz Istenének, se a Politika Ördögének, boldog, aki szabadon él, szabadon dönt, olyan munkát végez, amelyben jól érzi magát, annyit dolgozik, amennyi még jólesik, annyit alszik, amennyit a szervezete követel, inkább szegényebb, de nem ugrál másoknak, inkább szegényebb, de látja a munkaidő végét, boldog, mert nem irigyli a gazdagok sikerét. Sokan elhatározzák, tudatosan vállalják a vagy-vagy kérdést, eldöntik, hogy jól akarnak-e élni, vagy jó életet akarnak-e élni.
Aki boldog, könnyebben boldogít másokat is; mi csurogjon az olyan forrásból, mely maga is száraz?
Amíg lelkemmel, amely igazi hazájának szemléletére óhajtozik, mindig az égi magasságokat járhatom, mit törődöm vele, hogy lábaim miféle földet taposnak?
Ha csak boldogok akarnánk lenni, az könnyű dolog volna; ámde boldogabbnak akarunk lenni a többieknél, s ez bizony csaknem mindig nehéz, mert a többieket boldogabbnak véljük annál, amilyenek valójában.
Mennyivel könnyebb dolog boldogtalanságunkat szavakba foglalni, mint a boldogságot!