Idézetek az állatokról
Rossz kutyák nincsenek (...), csak rossz emberek! Szeretetre van szükségük.
Mesés kalandjaink tervezgetése közben tartsuk észben, hogy a természetben semmire nincs garancia. A guatemalai dzsungel tukánjairól és Tanzánia ivóhelyeinek elefántjairól őrzött minden egyes emlékemre jut egy másik, amikor egy kenuból bámulok valamelyik hondurasi tó ködébe, hasztalan keresgélve lamantinokat, vagy ahogy mesebeli hegyi túrát teszek India ormaira, ahol magasra nőtt fűből rengeteg van, de tigrisből egy sem.
Talán egyetlen mozifilm okolható a cápák rossz híréért. Ha azonban lehetőségünk adódik hivatásos vezető kíséretében együtt úszni a karibi szirticápákkai, vagy figyelni őket, ahogy a tengerfenéken járőröznek a maguk ösztönös módján, akkor óhatatlanul lenyűgöz minket a kifogástalan áramvonalasság és a fenséges megjelenés. Ha még azt is hozzávesszük. hogy évente lényegesen több embert öl meg kutya, mint cápa, akkor rá kell jönnünk, hogy a félelmünk nem helyénvaló. Kezeljük őket inkább megfelelő tisztelettel!
Ha valaki történetesen tökéletes eleség számos vérszomjas afrikai fenevad számára, akkor hasznos lehet, ha gyorsan tud futni.
Semmitől nem szakad belénk úgy a lélegzet, mint amikor testközelbe kerülünk a világ leghatalmasabb állatával.
A legyek vallásosak a fecske ateista mivelhogy eleven mivelhogy szép mivelhogy gyorsan repül van jóistenük a legyeknek van jóistenük a molyoknak de a fecskéknek nincsen jóistenük nincs is szükségük reá.
Az állat közvetlenebbül reagál, őszintébben, nyíltabban tükröz, mint az ember.
Nincs okos vagy buta állat, mert valamennyinek megvan a magához való esze, és használja is, amennyire tudja. Talán csak az ember az egyetlen olyan élőlény, akire ez nem mindig jellemző.
Az állat, amelyik elejti a zsákmányát, nem gyűlöl, csak az éhségét akarja csillapítani. Az ember, aki megsebesít egy másikat, akaratlanul is enged a benne lángoló gyűlöletnek.
Mindenki, aki valaha szeretett már egy állatot, tudja, hogy milyen csodát adnak ők nekünk.
Óhatatlanul találkozunk olyanokkal, akik úgy gondolják, hogy nem kéne gyászolnunk a kedvencünket - szerintük csak egy állat, bármikor pótolható. A véleményük azonban csak az ő érzelmi szegénységüket tükrözi...
A fal ember és állat közt könnyen leomlik. Mi mindannyian egy nagy családhoz tartozunk, és ha magányosak vagyunk és boldogtalanok, a távoli rokonok barátságát is szívesen fogadjuk. Ők ugyanúgy szenvednek, ha fáj nekik valami, ők ugyanúgy élelemre, melegségre és egy kis szeretetre vágynak, mint mi, emberek.
Az állatoknak is vannak emberi tulajdonságaik: marják egymást.
Az emberek emberibbé, tehát kutyává szelídítették a farkasokat, ugyanakkor a kutyák farkasabbá tették az embereket.
A kutyatartáshoz hozzátartozik, hogy lehullik a vakolat, kinyílnak a párnák és cafatokra tépődnek a szőnyegek.