Származás
Az, hogy milyenek vagyunk, nagyban függ attól, hol jöttünk a világra. Elfogadhatjuk a valóságot, vagy küzdhetünk ellene, megismételhetjük a környezetünkben látott mintákat, vagy megpróbálhatunk kitörni belőlük.
A gyökereink velünk jöhetnek, ugyanakkor mindenhol ott vannak kicsit, ahol valaha jártunk és voltunk.
A talajon múlik, milyen gabona terem meg rajta, az indán múlik, milyen tök nő rajta.
Az osztály (...) egyfajta buborék, az embert körülölelő membrán, s még ha ő képes is e membránt feszegetve növekedni, sosem törhet ki onnan. Egy nemesi ranggal felruházott személy lélekben akkor is ugyanaz marad, ha elbukik; és az alacsony sorból származó is ugyanaz marad, még ha fölemeltetik is.
Egyikünket sem kérdezték meg születése előtt, hogy hol szeretne a világra jönni, kitől szeretné tanulni az első lépéseit és életbölcsességeit, milyen sorrendben és sikerrel szeretne megbirkózni az élet nagy próbatételeivel. Hogy kik vagyunk valójában, és kinek gondoljuk magunkat, mégis ilyen sorsfordító apróságokon múlik.
A származását, a kezdeti életkörülményeket senki sem tudja megváltoztatni. Mégis mindenkinek ki kell nőnie a gyerekkorból, hogy valami új léphessen a helyébe.
Sose szégyelld a származásodat. (...) Lesznek majd, akik az orrod alá dörgölik, de azokat észre sem kell venni.
Akármiben hiszünk (vagy nem hiszünk), csak egy életet élhetünk, és az, hogy mikor és hol kezdődik az életünk, sok mindent meghatároz.
Az embert nem csak a felszínen sokszor meg sem jelenő öröksége formálja, hanem az is, hogy milyen anyagból készült.