Rózsa
A kéz, amely rózsát ad, mindig illatos.
A türelem rózsát terem.
Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
Az a rózsa, amelyik a viharban nyílik, a legritkább és legszebb valamennyi közül.
Ha a rózsát szereted, a tövisét elviseljed.
A harangvirág sosem érzi magát egyedül, a szívében zene szól. Ez a kis virág sokkal boldogabb lény, mint a rózsa. Nem kell törődnie mások dicséretével; a rózsa kizárólag a csodálatnak és a csodálatból él; ha ez nincs meg, nem marad semmi, aminek örülni tudna. A külseje más emberekért van, a szíve üres, így hát nem is vidám. Ezzel szemben a harangvirág nem olyan szép, de "igaz" barátai vannak, akik dicsérik a melódiáiért, és ezek a barátok a virág szívében élnek.
A rózsa léte a gyökereitől meg a tüskéitől függ, a hangya létét a meg nem változtatható boly szabja meg - a vakond azonban vakon megy a maga választotta úton, és érzi, hogy az igazság és a szabadság nem más, mint a lélek állásfoglalása.
Facebook
Pinterest