Orvostudomány
Leggyakrabban két dolog hátráltatja az orvostudomány fejlődését: a tekintélyek és a rendszerek.
Ne parázzuk túl a genetikát; a jövő orvoslásának legfőbb eszközével állunk szemben.
Az orvos gyakorlati tevékenységében egy nagyon erős művészi mozzanat is foglaltatik, sokszor kénytelen intuícióját követni.
A diagnózis és a dolog megítélése nem ugyanaz. Az orvos számára mindkettő egyaránt szükséges és ezek kiegészítik egymást.
A modern orvoslás jótékony az egyén számára, de hosszú távon káros az emberi populációra nézve, hiszen kikapcsolja a természetes szelekciót, ezért az előnytelen mutációk feldúsulnak a genetikai állományunkban.
Lehetetlen valamennyi beteget jó állapotba hozni, mert az orvos ebben az esetben az istenek felett állna. De az orvos képes csillapítani a fájdalmat, szüneteket hozhat létre a betegségben és lappangóvá teheti a kórságot.
Az orvoslás a végső, a legszebb és legnagyobb az emberek közötti kapcsolatokban.
Nem szabad annyival megelégednünk, hogy a műtétet gondosan, körültekintően előkészítsük, a beteg egész személyiségét tekintetbe kell venni, erre a személyiségre beállítódni.
Az orvostudomány igazi célja nem az élet mindenáron való meghosszabbítása, hanem az élet minőségének javítása.
Nehéz megmondani, mi nyűgözi le inkább az embert: a technika csodás vívmányai, amelyek évről évre páciensek százezreit segítik magasabb életminőséghez - vagy az, hogy még mindig toronymagasan többet tud egy egészséges természetes ízület, mint mesterséges kollégája. Az, hogy mindent mesterségesen pótoljunk, amit a természet nyújt, sajnos ma még nem lehetséges. De már az is lenyűgöző, ami lehetséges.
A tudománynak a világ megismerésében, a tudományos orvoslásnak pedig a gyógyításban nincs alternatívája.
Az EEG-görbék értelmezése nem könnyű. Egy kis szabálytalanságot abnormalitásnak is lehet nézni, pedig lehet, hogy csak arra bizonyíték, hogy mindnyájunk szervezete kicsit másképpen működik. Belülről ugyanúgy egyediek vagyunk, mint kívülről.
Az orvostudomány sajnos nagyon messze van az objektívnek tartható világtól, a tünetek és panaszok olyan széles skálán mozognak, amely sok és legjobb esetben is csak az angolul educated guessnek nevezett, magyarul talán a marhára-nem-tudom-micsoda-de-talán-ez kategóriába tartozik, és nem ezer százalékban korrekt diagnózis. Nehéz ezt megemészteni, de ez van.
Mindenki vágyik a hosszabb életre, feltéve, hogy az életminősége jó. De a minőség elsősorban az emberek felelőssége. Az orvostudomány azzal teremtheti meg a feltételeket, hogy jó kondícióban tartja a testet és a szellemet, de a jó közérzet forrásairól maguknak az embereknek kell gondoskodniuk. Fel kell hogy tegyék maguknak a kérdést, mi végre élnek, és milyen célok mozgatják őket.