Nincs isten
Az a hajlam, hogy higgyünk egy isten vagy több isten létezésében, összhangban van azzal, hogy akarva, nem akarva mindenütt ágenseket látunk, bár ebben az esetben az ágenst ideális ágenssé, a lehető legjobb elmévé nagyítjuk föl. Talán Isten a végső képzeletbeli barát.
Semmiféle Isten nincs a valóságban, bármit értsünk valóság alatt, amiben persze a mi számunkra, a gondolkodó elmék számára az lesz a legborzasztóbb, ha megértjük, hogy ez azt is jelenti, hogy minden, a teljes emberi kultúra hamis alapokon épült fel, egy hitre alapozta önmagát, sőt ebből a hitből táplálkozott.
Ötéves korunkban azt kérdezzük:
- Miből lett az asztal?
Tizenöt éves korunkban:
- Miből lett az ember?
Huszonöt éves korunkban:
- Miből lett az Isten?
És mindenkor elfogadjuk, hogy:
- Az asztalt az asztalos csinálta.
De már az emberre azt mondjuk, hogy:
- Magától keletkezett.
Az Istenre meg azt mondjuk:
- Nincs.
Istennek természetesen lehetett valamilyen számunkra ismeretlen indoka arra, hogy az élet és az értelmes élet kifejlődését egy olyan jellegű folyamatra "bízza rá", mint a darwini értelemben vett evolúció. De amit mi egy mindenható, mindentudó és erkölcsileg tökéletes lény indokairól át tudunk gondolni, az arra mutat, hogy egy ilyen lénynek plauzibilis indokai lennének arra, hogy ne ezt tegye, hogy vagy a speciális teremtés, vagy pedig egy céljainak sokkal inkább megfelelő, az általunk ismerttől egészen eltérő jellegű evolúciós folyamat mellett döntsön, amikor élőlényeket akart létrehozni. Ezért - ha nem is az evolúció puszta tényéből, de az evolúció bizonyos általános sajátosságaiból - indokoltan és nagy valószínűséggel következtethetünk arra, hogy nincs ilyen lény.
Az univerzumban sehol sincsenek istenek, nemzetek, pénz, emberi jogok, törvények vagy igazság, csakis az emberi lények közös képzeletében.
Az imádság csak annak a megnyilvánulása, amit a pszichológusok "mágikus gondolkodásnak" neveznek, így hát nincs Isten. Ha mégis van, akkor miért jönne ide, hogy énrám vigyázzon?
Mielőtt megértenénk a tudományt, természetes azt hinni, hogy Isten teremtette a Világegyetemet. Most már azonban a tudomány meggyőző magyarázatot kínál erre. Mindent tudunk, amit Isten tudhatna, ha létezne. De nem létezik.
Tekintve, hogy milyen az általa teremtett világ, istentelenség lenne hinni Istenben.
Teleszkópommal átkutattam az ég minden zugát, de Istennek semmi nyomára nem leltem.
Isten létezése, ha a szó gyakorlati értelmében nem is cáfolható, valójában igen-igen valószínűtlen.
Isten halott: ám az ember természete már csak olyan, hogy talán még évezredekig lesznek barlangok, amelyekben megmutatják az Isten árnyékát. - És nekünk (...) még az árnyékát is le kell győznünk!
Isten csak egy kifejezés, egy szófordulat, amit akkor használsz, ha látod, hogy a nehézkedés törvényének engedelmeskedve nyakig merülsz a szarba. Nincs Isten, semmiféle Isten.
Nincs semmiféle Isten! Ebből következően nincs "örök" igazság, törvény, erkölcsi világrend sem, csupán annyi, amennyit a létéért harcoló "öntudatos" ember a józan eszével megteremt.