Mi a szerelem
Ez a végzetes szerelem. (...) Ismerni a hibáit és a rossz oldalait annak, akit szeretünk. És mégis tovább szeretni.
Mi a szerelem? Néha egyszerűen az, ha önmagadat adod, és hagyod, hogy akit szeretsz, szintén önmaga legyen.
A szerelem, amikor meg tudod osztani az életedet, a legnagyobb álmaidat, mindent, ami a szívedben van, egy másik emberrel.
A szerelem nem egy érzés. Pontosabban, mindig is azt hittem, hogy érzések sorozata a csúcstól a legaljáig, de éppenséggel egy hajtóerő, amely az elme motorjából jön, az elme akaró részéből, az elme vágyakozó részéből, az elmének abból a részéből, amikor odanyúlnak egy darab csokiért, amikor meg akarják kapni azt az előreléptetést a munkahelyükön. Az agy motorja. Egy hajtóerő.
Mi a szerelem? Amikor az ember fájó szívvel, égő szemmel, remegő kézzel vár egy szót, csak egyetlen szócskát a szíve választottjától.
A szerelem nem a józan ész hiánya, hanem felülvizsgált, átgondolt, fölhevített és a szív formájához igazított józan ész.
A szerelem az, amikor a másikat önmagadnál is jobban szereted. Amikor az ő élete sokkal többet jelent, mint a sajátod.