Megbánás
Az emberek mindig azt hiszik, hogy tudják, mit és mit nem bánnának a halottak, és ez mindig az, amit ők bánnának vagy nem bánnának.
Ha tettél valamit, amit megbántál, rendbe hozhatod. (...) A jó barátok megbocsátanak.
A bűn seb, nem szégyenfolt. Gyógyításra, kezelésre szorul. A megbocsátás nem elég.
Ugyan mire jó a megbánás? Nem hoz vissza semmit. Amit elveszítettünk, azt már nem szerezhetjük vissza.
Mindannyian tettünk és mondtunk olyan dolgokat, amelyek nem voltak összhangban legjobb énünkkel. Túl sokan cipelik magukkal ezek terhét, és közben szégyenkeznek. Ha tele vagyunk szégyennel, egyre negatívabban gondolkodunk, és közben saját magunknak okozunk erős érzelmi fájdalmat, ami egész létünkre kihathat.
Az idő mindenkinek rohan, és kavargó hullámai között csak a megbánás marad.
A megbánás csupán időpocsékolás. A múlton nem változtat.
Négy dolog nem tér vissza soha: a kilőtt nyílvessző, az elmúlt élet, az elszalasztott lehetőség, és a kimondott szó sem vonható vissza.
Semmi nem történik az életünkben véletlenül, így felesleges lenne bármit is megbánnom.
A teljesületlen kívánság okozta kín kicsiny ahhoz képest, amelyet a megbánás okoz: mert amaz a mindig kérdéses, beláthatatlan jövő előtt áll, emez a visszavonhatatlanul lezárt múlt előtt.
Facebook
Pinterest