Maximalizmus
Hagyj fel az állandó önmarcangolással! Sutba a tökéletességgel, a javulást célozd meg! Bocsásd meg saját tökéletlenségedet és automatikusan másoknak is meg fogsz bocsátani. Mások azt tükrözik vissza nekünk, amilyenek mi vagyunk.
A tökéletességre törekvő embernek mindig meg kell őrizni derűjét és lelke békességét, sohasem szabad engednie, hogy nyugalmát megzavarja a szenvedély vagy a futó vágy.
Élni annyi, mint törekedni előre, magasabbra, a tökéletesség felé, és el is érni.
Bármikor megtehetitek, hogy kiléptek a magatokra kényszerített szerepből, és levethetitek azt a kényszerzubbonyt, amelyhez most oly görcsösen ragaszkodtok. (...) Ha abbahagyjátok ezt a görcsös tökéletességre törekvést, ha befejezitek az állandó komorkodást, ha a búsulás helyett élvezitek az Életet, ha tánccal, énekléssel és szerelemmel ünneplitek önmagatokat, a másikat és magát a Létet, akkor átérzitek, milyen csodálatos is a világ.
Az átlagos embert bámulatba ejti a tökéletesség, és próbálja elérni. De mi értelme van elérni a tökéletességet? Nincs semmi értelme... ha valami tökéletes, már nem marad semmi. Már nem lehet semmit kitalálni. Nem marad arra lehetőség, hogy az ember további tudást vagy képességeket kapjon.
Aki nem akarja a tökéletességnél alább adni, az álmokban kell menedéket keressen!
Soha, semmivel sem vagyok elégedett. A tökéletességre törekszem; éppen ettől vagyok az, aki.
Facebook
Pinterest