Mások hibáztatása
Nem dughatjuk homokba a fejünket és nem hibáztathatunk mindig másokat a saját kudarcainkért. Vannak dolgok, amiket megváltoztathatunk, vannak olyanok is, amelyekről nem veszünk tudomást, de a legtöbbel kénytelenek vagyunk együtt élni.
Amíg elkülönítjük magunkat, könnyű az embereket hibáztatni. Amint elismerjük, hogy összetartozunk, több felelősséget kell vállalnunk magunkért és másokért.
Elveszítjük az elragadtatást a Nemes Harcban elszenvedett kicsiny és szükségszerű vereségeink miatt. És minthogy nem tudjuk, hogy az elragadtatás nagyobb erő, amely a végső győzelemben teljesedik ki, hagyjuk, hogy kicsússzon az ujjaink közül, anélkül, hogy észrevennénk, elszalasztottuk életünk igazi értelmét. A világot hibáztatjuk bosszúságunkért, kudarcunkért, és megfeledkezünk arról, hogy mi voltunk azok, akik hagytuk elillanni ezt a magával ragadó erőt.
Néha az ember elfelejt együtt érezni, és inkább másokat hibáztat mindenért, még az olyan dolgokért is, amikről nem tudta, hogy rossz, amikor elkövette.
Mindig mást hibáztatunk. Vagy a körülményeket tesszük felelőssé életünk nagy traumájáért. De valójában csak egyetlen ember létezik, aki tönkre tud tenni bennünket. Csak egyetlen embernek áll hatalmában, hogy teljesen elpusztítson minket, ha hagyjuk. Nekünk magunknak.
Tenni valamit, bármit, azt nehéz. Sokkal könnyebb hibáztatni a szülőket, a kormányt, a tanárt. De ha még sikerül is bűnbaknak kikiáltani valakit, attól a problémák nem fognak megoldódni.
A sors hibáztatása helyett el kellene fogadnunk azt, amik vagyunk, és álmainkat a lehetőségeinkhez szabottan megpróbálni valóra váltani.
Az ember sokszor bukik el, de nem hibáztatható, amíg azt nem mondja, hogy valaki ellökte őt.
Mindig lesz valaki, akit hibáztathatunk, és talán néha igazunk is lesz. De mit szeretnél jobban, hogy igazad legyen, vagy hogy boldog legyél?
Látod az összeomló házat, látod a süllyedő hajót. Látod a fejünk felett a felhőt, csak egyet nem látsz meg: a jót. Hiába színes a világ, ha nem látsz mást, csak sötét foltokat. Mást hibáztatsz, pedig te önmagad miatt nem vagy boldogabb.
Nem azok vagyunk, akiknek az emberek látni szeretnének. Azok vagyunk, akik lenni akarunk. Mindig könnyű másokat hibáztatni. Egész életedben hibáztathatod a világot, de a sikereid és a kudarcaid a te felelősséged.
Álmodni könnyű, egészen addig, amíg nem kell tennünk érte semmit. Mert nem kell szembenéznünk a kockázattal, a kudarccal, a nehéz pillanatokkal, és amikor megöregszünk, nyugodtan hibáztathatunk másokat - a szüleinket, férjünket, a gyerekeinket -, amiért nem valósítottuk meg az álmainkat.
A csapatmunka lényege: mindig van kit hibáztatni.
Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
Facebook
Pinterest