Kereszténység
Az ember farkasnak születik, a kereszténység bárányokat akar belőlük csinálni és sikerül is neki rókákat nevelnie.
A kereszténység felemelkedésének történetét bármiféle isteni közreműködésre való hivatkozás nélkül is el lehet mesélni. A többihez hasonló mozgalom volt, ember alkotta kultusz, egy kulturális fertőzés, ami elméről elmére költözött a kulturális evolúció egyik példájaként.
A keresztény mitológia szentháromsága (...) a gondolkodást rabláncra veri, kimondván: "Ezt nem értheted meg, nyomorult ember! Ne is gondolkozz felette, mert ilyenkor még a gondolkodás is halálos bűn"!
Keresztyénségünk próbája (...) nem az, hogy megtettük-e ezt vagy azt, hanem hogy ismerjük-e az Urat. Valóság-e nekünk Jézus Krisztus? Isten-e életünk középpontja, akire egész valónk összpontosul? Valóban Ő legnagyobb örömünk forrása?
Jó keresztény az az ember, aki pontosan végzi azt, amit papjai követelnek; ezek pedig erények helyett azt kívánják tőle, hogy legyen vak, bőkezű és engedelmes.
A keresztény hit Krisztusba vetett hit. Értéke nem a hívőben rejlik, hanem abban, akiben hiszünk - nem abban, aki bízik, hanem akiben bízik.
A kereszténység nagy támasz abban, hogy a szeretetet ne csak kapni akarjuk, hanem adni is, akár viszonzás nélkül.
A kereszténység nem szabadít meg a dühtől. A kereszténység gyakran éppen hogy élteti a düh lángjait.
Jézust a farizeusok csak egyszer feszítették keresztre, a keresztények viszont számtalanszor.
Minden tudós tudja, hogy az Újtestamentum erkölcsi rendszere nem tartalmaz olyan elvet, amelyet előzőleg ne fejtettek volna már ki, és hogy az apostoli írások néhány legszebb bekezdései idézetek pogány íróktól. Azt állítani, hogy a Kereszténység olyan emberi erkölcsi igazságokat közvetített, az előbb kifejtettekről való goromba tájékozatlanságot vagy szándékos elhallgatását jelenti.
Ez az egész keresztény teológia abból áll, hogy Isten lejött, hogy a fia által tanulmányozza az életet. Nos, hogy tanulmányozhatja, ha nem naiv? És hogy lehetne naiv, ha az egész szerkezetet önkezűleg alkotta?
A keresztény vezetés évszázadokon át arról beszélt, hogy az asszony eredendően gonosz, és az egyház legnagyobb szentjei azok, akik leginkább megvetik a nőket.
A kereszténység talán az egyetlen világvallás, amely hiszi, hogy Isten testté lett. Azt kellene gondolnunk, hogy ha egyáltalán van vallás, amely pozitív módon viszonyul a testhez, akkor az csak a kereszténység lehet. (...) Mert nyilvánvalóan az anyagi világ az istenivel való találkozás helye. És mégis botrány ez; és még csalódást is okozott nekünk, hogy ez esetleg így lehet. Sokkal inkább felmennénk a mennybe, mintsem hogy Isten megtestesüljön.