Írás
Aki megfontolás nélkül ír, s aki anélkül olvas, hogy meg is értené az olvasottakat, sokat veszít életéből hiábavalóan.
Az írás nagyon is érzelmes munka (...). De ez az érzelmesség elengedhetetlen, hogy megragadjuk az olvasó figyelmét.
Az írás csak akkor töltheti be rendeltetését, ha éppoly híven tolmácsolja a gondolatot, mint a szabatos, talpraesett élőszó. Az írásbeli gondolatközlés félreérthetetlenségének egyik biztosítéka a kifogástalan helyesírás.
Az írás nem szelíd gazda, a mondatok, ha abbahagyjuk őket, sosem folytathatók eredeti minőségükben, az új fogalmazásban a szöveg íve elgörbül, statikája nem biztosít többé semmit.
Az írás az halászat: az ember fejében ott van egy gondolat; hórukk, a nyelv hálójával neki kell feküdni s húzni. A nagy gondolat csak bizonyos fogásokkal húzható ki.
Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot.
Különös alkímia az írás. Azt hisszük, kitalálunk. Holott gyakran csak emlékezünk. Van bennünk egy másik, egy olyan emlékezet, amely az elfelejtett dolgokra emlékszik, és önálló, tőlünk független életet él.
Az írás nem a fájdalom forrása, hanem lelki kemoterápia. Csökkenti a lelki daganatokat, és enyhíti a fájdalmat.