Intelligencia
Lehetséges, hogy az emberi elme csupán egy röpke villanás azon a hosszadalmas úton, amelynek során a "sötét anyag" - a biológiai evolúció ádáz küzdelmein át - egy korlátok nélküli intelligencia formájában születik újjá.
Mi, emberek túlfejlődtünk. Annak az ára, hogy elég intelligensek legyünk első fajként felfogni a kozmosz létezését, az, hogy mindeközben egy egész univerzumnyi sötétséget is érzünk.
Miről ismerhető föl az intelligens ember? Hát arról, hogy gyorsan kapcsol, átlátja az adott élethelyzeteket, alkalmazkodik hozzájuk, és kreatív módon a maga hasznára kombinálja a különböző tényezőket.
Bár viselkedésünket még mindig jelentős mértékben irányítja genetikai örökségünk, agyunk révén sokkal gazdagabb lehetőségeink nyílnak arra, hogy rövid időegységeken belül új viselkedési és kulturális ösvényeket vágjunk magunknak. Egyfajta alkut kötöttünk a természettel: gyermekeinket nehéz ugyan fölnevelnünk, de az új tudás megszerzésének képessége hatalmasan fokozza az emberi faj fönnmaradásának esélyeit.
Intelligens faj vagyunk, és ha értelmünket megfelelően használjuk, az örömöt okoz. Ilyen vonatkozásban az agyunk olyan, mint az izmok. Ha jól gondolkozunk, jól érezzük magunkat. A megértés a gyönyör egyik formája.
Az okos emberek furcsa dolgokban tudnak hinni, mert jobban tudják racionalizálni azokat a dolgokat, amikben buta okokból hisznek.
Nem szabad az intelligenciát összetéveszteni a tudással. Az intelligencia arról szól, hogy hogyan dolgozza fel valaki a kapott információkat, és nem feltétlenül arról, hogy mit tud vagy hisz az illető. Egy intelligens ember összetett indoklást dolgozhat ki a hite védelmében, akkor is, ha az a hit teljességgel hamis.
Facebook
Pinterest