Halál ideje
Ha az emberek tudnák a saját haláluk idejét, könnyedén vennék az életet és belenyugodnának a halálba. Eszükbe jutna sok olyan apró tett és beteljesületlen álom, amit nem sikerült megvalósítaniuk.
Az ember sose tudhatja, mennyi ideje van hátra, ezért nem hagyhatjuk, hogy a karácsony elsuhanjon mellettünk anélkül, hogy megünnepelnénk.
Nem is olyan nehézkes a halál, ahogy gondolná az ember. Váratlanul beállít, kaján mosollyal. A véletlen álarcában. És mindig készületlenül találja az embert.
Nem akkor halnak meg az emberek, amikor véletlenül történik velök valami. Hanem akkor történik ez vagy az, amikor meg kell haljanak.
Azt senki sem akarja elfogadni, hogy ami hátravan, az valóban napokban, órákban, percekben kifejezhető, és ezzel a perccel is, most, amit erre a töprengésre használt el, kevesebb lett.
Az ember soha nem tudhatja, mennyi ideje van hátra. Senki nem garantálhatja, hogy megérjük a holnapot. Itt, ebben a minutumban kinyiffanhatok. Egyetlen szemvillanás alatt.
A halál elkerülhetetlen, az ember legfeljebb annyit tehet, hogy kitolja a bekövetkeztét.
Zen koan mondja: "Az egyetlen dolog, ami biztos, az a halál. A halál pillanata nem biztos. Hogyan éljek?" Hát ha minden pillanatban meghalhatok, és ha minden pillanatban mindenki, akit szeretek, meghalhat, akkor szerintem csak úgy érdemes élni, hogy részt vegyek, ott legyek minden élő pillanatban, hogy ne hagyjak semmit se holnapra, hogy élvezzem az együttlétünk minden édes cseppjét a legeslegutolsóbbig.
Semmi sem olyan biztos, mint a halál, és semmi sem olyan bizonytalan, mint a halál órája.
Az emberek általában akkor halnak meg, amikor éppen nem gondolják, hogy meg fognak halni.
A legrosszabb nem maga a halál, hanem hogy nem tudni, mikor és hogyan érkezik.