Butaság
A buta emberek különös szenvedélyt táplálnak az olyan következtetések iránt, amelyekre a maguk eszével jutottak.
Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!
A buta ember csak azt látja, amit ő gondol.
Soha ne kövesd el ugyanazt a butaságot kétszer, hiszen elég nagy a választék!
Sohasem menthető, hogy valaki gonosz, de valami érdem van benne, ha az ember tudja, hogy az; és a legjóvátehetetlenebb bűn: butaságból tenni rosszat.
Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét, mint a butaság.
Ha tudjuk, hogy a butaság mindig bennünk rejlik, szabadon részesíthetjük előnyben a belátást.
Ahogyan a gyermeki butaságnak, úgy a felnőttek ostobaságának is megvannak a sajátosságai.
Nagyon kevés embertársamat tartom butának. Ismerem ugyan azokat, akik egy tréfa hallatán valamivel később mosolyodnak el, vagy kacagnak föl, mint a többiek, mert idegcsöveikben az áramvezetés lassúbb, s a szikrának több időre van szüksége, míg a központban meggyújtja a lámpást. Rendszerint magam előtt is mentegetem őket. Azt gondolom róluk, hogy szórakozottak vagy szomorúak, vagy valami gátlásuk van, mely nem engedi tudatukba a fényt. Valószínűleg így is van. A butaság viszonylagos. De éppen ezt a gátlást nevezik butaságnak.
Mint köztudott, a butaság az emberi szellem terméke, magából táplálkozik, és másokat is táplál, olykor bántó is tud lenni, de alapvetően mégsem az. Gyakran a butaság kedves is, bizony lehet valaki olyan kedvesen buta, hogy nemcsak elnézzük neki, de még kedveljük is a butaságát. Sőt azt szeretjük benne a leginkább!
A zűrzavar a butaság alapvető oka. A buta embernek minden zavaros, kivéve a nagyon egyszerű dolgokat. Így attól függetlenül, hogy mennyire okos valaki, ha az illető ismerné a zűrzavar anatómiáját, még okosabb lenne.