Büszkeség
A jogos büszkeséget az ember rendszerint visszafogottan, szerény méltósággal viseli.
Minden helyzetben, minden pillanatban lehet találni okokat büszkeségre, még akkor is, mikor nagyon tele van az élet kudarccal, még akkor is sokszor lehet látni, hogy ez amúgy hogyan tud inspirációt adni valami jóra.
Ne hagyd, hogy a büszkeséged visszatartson olyan dolgoktól, ami beválhat neked.
A büszkeség álnok bestia: a sárkányok álmát alussza a szívünkben, hogy akkor üsse fel a fejét, amikor a legkevésbé kéne.
Nagylelkűség többet adni, mint amennyire képesek vagyunk, büszkeség kevesebbet elfogadni, mint amennyire szükségünk van.
Ha az embernek nincs mivel dicsekednie, jobb, ha másokat hagy dicsekedni.
A legfőbb gyarlóság a büszkeség, ami az érzékelőrendszerünk meghibásodásával keletkezik. A büszkeség vakká tesz bennünket énünk kettősségének valóságára. Elfedi előlünk a gyengeségeinket, és mert félrevezet minket, azt hisszük, jobbak vagyunk, mint valójában. Hatására biztosabbá válunk magunkban, mint kellene, és a gondolkodásunk beszűkül. A büszkeség megnehezíti, hogy sérülékenynek mutatkozzunk azok előtt, akiknek a szeretetére szükségünk van. Megfagyasztja a szívünket, és kegyetlenné tehet minket. Miatta igyekszünk bebizonyítani, hogy jobbak vagyunk a körülöttünk élőknél. Félrevezet minket, azt gondoljuk miatta, hogy mi írjuk az életünk könyvét.
A büszkeség inkább azzal függ össze, hogy mi a véleményünk önmagunkról, a hiúság azzal, hogy milyen legyen rólunk mások véleménye.
Döntsd el, hogy mi a fontosabb: a büszkeséged és semmit nem kapni, vagy kockáztatni és talán mindent megnyerni.