Megtörtént viccek

Szeged egyik "elit" iskolájában két elsős lány között hangzott el a következő párbeszéd: - Te hol laksz? - Kollégiumban. - És az nagy város?

Lepusztult, neandervölgyi kinézetű egyetemista szállt fel a 7-es buszra. A sofőr nagyon menő akart lenni, és kiszólt a tolóajtón, jó hangosan: - Mi újság az őserdőben, öreg? A válasz gyors és meglepő volt: - Anyád nem üzent semmit!

"A holnapi időjárásról pontosat csak holnap este mondhatunk."Bartha Sylvia (Időjárásjelentés) 1999. április 20.

Egy szőke nő kérdezte a repülőgép pilótáját: - Egyet áruljon el nekem, pilóta úr. Azt még értem, hogy nappal hogyan repülnek, mert ugye látják a földet, hogy merre járnak. De ilyenkor, éjszaka hogyan? Hiszen nem látni semmit! A kapitány kimutatott az ablakon. - Éjszaka még egyszerűbb. Látja, ott van két villogó fény a szárnyak végén, egyszerűen azok között kell tartani a gépet. Az utas leesett állal nézett. - Aha, hát ez így tényleg egyszerű.

Egy férfit becsületsértés miatt beperelt egy nő. A vád az volt, hogy a férfi disznónak nevezte a nőt. A bíró bűnösnek találta a férfit, és pénzbüntetésre ítélte. A férfi utána odament a bíróhoz és megkérdezte: - Bíró úr, ezek szerint akkor nem nevezhetem disznónak Mrs. Johnsont? - Nem, mert egyébként újra megbüntetem. - És egy disznót nevezhetek Mrs. Johnsonnak? - Igen, természetesen, ezért nem jár büntetés. A férfi ekkor szélesen mosolyogva odafordult a felpereshez és nyájasan azt mondta neki: - Viszontlátásra, Mrs. Johnson!

Megtörtént ügyfélpanaszok és a rájuk adott válasz: - A napokban vásároltam a fényképezőgépemhez vakut, de nem működött. - Kedves Vásárló! Megvizsgáltuk a készüléket, nekünk működött, igaz, mi tettünk bele elemet.

- A Gazdálkodj okosan! társasjátékban nem volt annyi játékpénz, hogy az egész családunk, azaz négy fő játszhasson. - Kedves Vásárló! Nagyon sajnáljuk, de a játék tervezői - mint az a dobozon is olvasható - bevallottan az életszerűségre törekedtek.

- Én egy kiló zselés szaloncukrot vásároltam, de a fele kókuszos volt. - Kedves Vásárló! Legyen kedves majd 145 forintot fizetni, az árkülönbözet miatt.

- A feleségem által vásárolt vibrátor nem vibrál, és hamar túlmelegszik. - Kedves Uram! Vibrátort nem árulunk, de a felesége által vásárolt hotdog-sütő munkatársaim szerint kifogástalanul működik.

- Az Önöknél vásárolt kínai úti hajszárítót nem tudom használni, mert a készülék kábelét már a kimenetnél elvágták. - Kedves Uram! Az említett hajszárító érintésvédelmét csak így tudtuk az európai szabványoknak megfelelően megoldani.

- A postán küldött fogyasztóportól habzik a szám és kihullott a hajam! - Tisztelt Fogyasztó! Amennyiben visszaküldi a megmaradt autópolírozó vegyszert, korrigáljuk a sajnálatos kézbesítési hibát.

- Néhány napja vásároltam Önöknél egy alsónadrágot, amely elszíneződött. - Kedves Vásárlónk! Mindenkivel előfordulhat ilyen baleset, köszönjük, hogy megosztotta velünk ezt a titkát.

197-es tudakozó plusz szösszenetek: - Szeretnék ledokorálni. Mit kell tennem? - Hát... öööööööööö... hol szeretne? - Nem tudom! Azért hívom magukat, hogy megmondja. De nincs egyetemi végzettségem, az nem baj, ugye?

- Itt lakom Tamásiban, és a házammal szemben van egy telefonfülke. Most, hogy északi szél fúj, mindig csapkod az ajtaja. Ki tudna küldeni valakit, aki javítja?

- ... (káromkodások)... Ez az egész tudakozó egy nagy szar! Kilencedszer hívom magukat! - Mit szeretne? - Kapcsolja nekem Szovjetuniót! - ??? - Múltkor még tudták kapcsolni! - Az elég régen lehetett... Én legfeljebb meg tudom adni Oroszország előhívóját. - De nem érti meg, hogy én a Szovjetunióval akarok beszélni???

- (5 éves hang): Csókolom, azt szeretném kérdezni, hogy mi a neve a hetedik törpének? - Melyik a hetedik? Hapci, Vidor, Tudor, Kuka, Szundi, Szende vagy Morgó? - A Szende! Köszönöm, Csókolom!

- Jó napot kívánok! Azt szeretném megkérdezni hogy hívták az Istent... - Kis türelmet... Jahve az Isten neve. - Nem értem, hogy? - Betűzöm: József Aladár Hedvig... - József Aladárnak hívták? - Nem! Betűzöm: József Aladár Hedvig... - Hedvig? Hát nő volt?

- Halló! A tudakozót hívtam? - Igen. - És tudnak telszámokat is mondani?

- Jó napot! Meg tudnák mondani az adó és TAJ számomat, mert otthon felejtettem a kártyáimat.

- Jó napot! A Hazai Világbank telefonszámát szeretném. - Hazai Világbank? - Tudja, a HVB bank!

- Jó napot, Kovácsné vagyok és egy MONGOLOID éttermet keresek Budapesten...

(szombat reggel 8 óra) - Azonnal kapcsolja a főnökét, panaszt akarok tenni! Nem ébresztettek fel, most el fogok késni a munkahelyemről, és a gyerekek is az iskolából... - Elnézést, de ma szombat van, biztos, hogy kell ma iskolába menni? - Ne szórakozzanak már maguk is, a gyerekek is ezzel jöttek.

- Jó napot! Egy számot keresek Kovács néven Kiskundorozsmán, de az utca neve nem jut az eszembe. Talán Szent István, vagy nem tudom... valamelyik király nevű utca... - A Kossuth utcában találtam egyet. - Há... azaz! Kossuth is király volt, nem?

- Jó napot Horváth Rózsi néni vagyok Ököritófülpösről. Tessék elképzelni, hogy a hétvégén végre eljön hozzánk az unokánk, akit már régen láttam, meg tudná nekem mondani, mi a kedvenc étele, amit annyira szeret? Mert azt szeretném főzni neki...

Boldog voltam. Már idestova egy éve járok ezzel a lánnyal és így elhatároztuk, hogy megházasodunk. Szüleim mindenben segítettek, a barátok bátorítottak. És a barátnőm? Ő egy álom. Csak egy dolog zavart, de nagyon, a leendő anyósom. Anyósom, egy karrierista, okos de főleg nagyon szép nő és időnként nagyon is célzó pillantásokat irányított felém olyannyira, hogy többször hozott zavarba. Most már a készülődés vége felé jártunk mikor meghívott lakására, kontrollálni a már kinyomtatott meghívókat. Elmentem. Egyedül várt leendő anyósom s közvetlenül megérkezésem után csendes csábító hangon közölte velem, hogy hát most már csak egy hónap és utána már nős ember leszek ám neki igenis nehezen legyőzhető vágyai vannak irántam tehát mielőtt lánya életéhez kötném saját életemet szeretne velem egyszer szeretkezni. Ezt pontosan így mondta. Mit mondjak úgy meglepett az egész, hogy szinte gyökeret vert a lábam a földbe. Szóval nézd, folytatta, én most bemegyek a halószobába, Te pedig, ha te is benne vagy akkor nyugodtan gyere utánam. Evvel lassan ellibegett, nyálcsorgatva néztem utána... Egy pár pillanatig még ott álltam, aztán a lakás bejárati ajtaja felé indultam... kinyitottam és kiléptem a lakásból. Kint a férje állt és könnyes szemekkel ölelt át: - Boldogok vagyunk fiam, a mi kis vizsgánkon nagyon sikeresen álltad meg a helyedet, és lányunknak nem kívánhattunk volna jobbat és megfelelőbbet mint Téged. Fiam vagy. Tanulság: Mindig tartsd az óvszereidet az autódban!

Autóval utaztam Montreálból Quebec Citybe, a 20-as országúton, amikor megálltam egy pihenőnél, hogy használjam a WC-t. Az első fülke használatban volt, betértem a másodikba. Alig ültem le, amikor a szomszédból egy hang megkérdezi: - Hogy vagy? Nem tartozom azok közé, akik beszélgetésbe elegyednek egy férfi WC-ben mindenkivel, de ez alkalommal nem tudtam megállni, kissé zavartan válaszoltam: - Elég jól! Mire a szomszédos férfi megkérdezi: - És, mit csinálsz? Micsoda kérdés! Arra gondoltam, ez a beszélgetés határozottan kezd bizarr lenni, ezért csak annyit mondtam: - Mint Ön is, kelet felé utazom! A szomszéd idegesen megszólal újra: - Te, ide figyelj! Később visszahívlak, a szomszéd fülkében van egy hülye, aki minden kérdésemre válaszol...

Tisztelt Biztosítótársaság! Kíváncsiak voltak balesetem részleteire, így ezúton megosztom azt Önökkel: Szakmámat tekintve fűtésszerelő vagyok. A baleset napján éppen egy tízemeletes ház tetején dolgoztam egyedül. Amikor befejeztem a munkát, megállapítottam, hogy maradt még vagy 200 kilogrammnyi szerszámom a tetőn. A lift nem működött, így ahelyett, hogy ezeket a szerszámokat tiz emeleten keresztül kézben cipeltem volna le, úgy döntöttem, hogy egy hordóban fogom őket leereszteni a tetőről, kötél és csiga segítségével. Miután a földszinten rögzítettem a kötelet, felmentem a tetőre és bepakoltam a szerszámokat a hordóba. Ezután lementem a fölszintre, kioldottam a kötelet, és jó erősen tartottam, hogy a 200 kilónyi szerszám lassú leereszkedését biztosítsam. A baleseti jelentés 11. szakaszában láthatják, hogy testsúlyom 60 kg. Elképzelhetik a meglepetésemet, amikor a 200 kilónyi szerszám súlya hirtelen felröppentett a levegőbe. Én lélekjelenlétemet elvesztve elfelejtettem elengedni a kötelet. Szükségtelen említenem, hogy meglehetősen ijesztő ütemben repültem felfelé az épület fala mentén, neki-neki ütődve annak oldalához. Az ötödik emelet magasságában találkoztam össze a lefelé zuhanó hordóval. Ez a magyarázata a repedt koponyámnak és a törött kulcscsontomnak. Csak kevéssé lassultam le, és így folytattam az egyre gyorsuló emelkedésemet és meg sem álltam addig, míg a jobb kezem ujjpercei öt centi mélyen bele nem fúródtak a csigába. Ez alkalommal szerencsére visszanyertem a lélekjelenlétemet és meg tudtam markolni a kötelet a fájdalom ellenére. Ezzel egyidőben a hordó nekicsapódott a földnek, aminek következtében letört az alja és a benne lévő szerszámok mind kiszóródtak. Így most már üres volt a hordó, így elkezdtem nagy sebességgel lefelé zuhanni az épület fala mentén. Az ötödik emelet közelében ismételten összetalálkoztam a hordóval, ami éppen felfelé tartott. Ez a magyarázata mindkét törött bokámnak és a hasadásoknak a lábszáraimon. Amikor nekicsapódtam a hordónak, eléggé lelassultam ahhoz, hogy csak három hátcsigolyám, két bordám törjön el, amikor a fölre érkezvén a szerszámokra estem. Sajnálattal jelentem, hogy amint ott feküdtem a földön nagy fájdalmak közepette, ismét elvesztettem a lélekjelenlétemet és elengedtem a kötelet. Ekkor a hordó hirtelen megindult egyenesen felém, egyre gyorsuló, szédítő sebességggel. A hordó leérkezvén, eltörte a medencecsontomat. Sajnálattal kell közölnöm, itt elvesztettem az eszméletemet, és többre nem emlékszem... Remélem, ez elegendő információ a biztosítótársaságnak. Kérem, fogadják el a fájdalmasan kimerítő magyarázatomat és küldjék számomra a balesetbiztosításom összegét.