Tendzin Gjaco

Úgy látom, hogy a nyugalom leginkább a szeretet és az együttérzés gyakorlásának eredménye. Minél többet törődünk másokkal, annál jobban érezzük magunkat. Jó szívvel lenni mások iránt, hűséget, melegséget érezni, a lélek megkönnyebbülését jelenti. Ez az enyhet adó érzés a nyugalom, a sikerült élet bizonyítéka.

A tanult ember elméje az által nemesedik igazán, hogy a gyakorlatban alkalmazza a tudását. Csupán szavakba foglalva nem sokat ér a tudás.

A boldogság lelkiállapot. A jó fizikai közérzet - ha a lélek konfúz és izgatott - nem jelent boldogságot. A boldogság a lélek nyugalmából származik.

Ha meg akarod változtatni a világot, először próbálj valamit jobbá tenni, megváltoztatni magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat, a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre nagyobb és nagyobb körben. Minden, amit teszünk, hatással lesz valamire és valakire.

Akár most okoz fájdalmat valami, akár a múltban szenvedtünk valamiért, egyik sem ok arra, hogy boldogtalanok legyünk.

Amikor meghalunk, semmit sem viszünk magunkkal. Csak életünk tetteinek gyümölcseit és szellemi minőségünket.

Tapasztalatom szerint az igazi boldogság legfőbb jellemzője a béke: a belső béke. Ez nem valamiféle "elszállt" érzés. Nem is az érzelem hiánya. Ellenkezőleg, a béke, amiről beszélek, a másokkal való törődésben gyökerezik, és nagyfokú érzékenységet és érzelmet foglal magába. (...) A boldogság legfőbb jellemzője tehát a belső béke. Ez megmagyarázza azt a paradoxont, hogy míg vannak emberek, akik minden anyagi jólét ellenére elégedetlenek, addig mások a legnehezebb körülmények között is boldogok maradnak.

Ha képesek vagyunk megfelelően átformálni gondolatainkat, érzelmeinket s magatartásunkat, akkor nemcsak hogy könnyebben megbirkózunk a szenvedéssel, hanem eleve sokkal kevesebb szenvedés vár ránk.

Emlékezz, hogy az a legjobb kapcsolat, amelyben az egymás iránti szeretetetek meghaladja az egymással szembeni érdekeiteket!

Azt hiszem, roppant nehéz volna megpróbálni kitalálni, miként működik ötmilliárd ember agya (...). Képtelenség volna!

A boldogság mindig az alkotó tevékenység eredménye, a szenvedés pedig mindig a negatív gondolkodásé, a negatív tevékenységé.

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy.

Ha csak a fejünket műveljük, és a szívünket elhanyagoljuk, biztosan több gond és több szenvedés lesz majd a világban. Viszont ha csakis a szívvel törődünk, és sutba dobjuk az eszünket, akkor mi különbözteti majd meg az embert az állattól? Tehát e kettőnek együtt kell fejlődnie.

A bánat pillanata nem válik bénító fájdalommá, hacsak nem kapaszkodunk belé és adunk hozzá negatív gondolatokat, képzeteket.