Stephen Hawking

Csak a lúzerek, az örök vesztesek hivalkodnak az IQ-jukkal.

Mielőtt megértenénk a tudományt, természetes azt hinni, hogy Isten teremtette a Világegyetemet. Most már azonban a tudomány meggyőző magyarázatot kínál erre. Mindent tudunk, amit Isten tudhatna, ha létezne. De nem létezik.

Jelenleg a számítógépek egyetlen előnye velünk szemben a gyorsaságuk, az értelemnek ugyanis a legcsekélyebb jelét sem mutatják. Ez nem meglepő, hiszen jelenlegi számítógépeink egyszerűbbek, mint egy primitív földigiliszta agya, amely faj nem éppen szellemi teljesítőképességéről ismert.

Minthogy a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején, a változás nagyon lassú.

Ha egy pillangó Tokióban meglibbenti a szárnyait, akkor ennek következményeképpen a New York-i Central Parkban elkezdhet esni az eső. A gondot az okozza, hogy az események ilyen sorozata nem reprodukálható. Legközelebb, amikor a pillangó ismét meglibbenti a szárnyait, a környezetet jellemző számos tényező értéke egészen más lesz, ami ugyancsak befolyással van az időjárás alakulására. Ezért olyan megbízhatatlanok a meteorológusok prognózisai.

Az emberi faj mindig szerette volna ellenőrzése alá vonni a jövőt, vagy legalább előre jelezni, mi fog történni. Ez az oka az asztrológia rendkívüli népszerűségének. Az asztrológia azt állítja, hogy a Földön végbemenő események a bolygók égi mozgásával állnak kapcsolatban. Ez a hipotézis tudományos módszerekkel ellenőrizhető, vagy legalábbis ellenőrizhető lenne, ha a csillagjósok vállalnák a bírálatot és konkrét, ellenőrizhető jóslatokat adnának. Ők azonban elég bölcsek ahhoz, hogy előrejelzéseiket annyira általánosan fogalmazzák meg, hogy az események bármely kimenetele esetén alkalmazhatóak legyenek. Az afféle állítások, mint például "A személyes kapcsolatai erőteljesebbé válhatnak" vagy "Pénzügyi szempontból kifizetődő lehetőség nyílik meg Ön előtt" soha nem bizonyulhatnak hibásaknak. Mindamellett, nem a tudományos bizonyítékok, vagy éppenséggel azok hiánya a valódi ok, amiért a legtöbb tudós nem hisz a csillagjóslásban, hanem az, hogy az asztrológia hipotézise nem áll összhangban más, kísérleti úton már ellenőrzött elméleteinkkel.

Bár nekünk, emberi lényeknek fizikai korlátaink vannak, szellemünk szabadon bejárhatja az egész világmindenséget.

A világ többet változott az elmúlt száz évben, mint bármely ezt megelőző évszázadban. Ez nem valamiféle új politikai vagy gazdasági tanok megjelenésére vezethető vissza, hanem arra az óriási műszaki fejlődésre, amelyet az alaptudományok eredményei tettek lehetővé.

Egyesek Einsteint vádolták az atombomba létrehozása miatt, minthogy ő fedezte fel a tömeg és az energia közötti kapcsolatot. Olyan ez, mintha Newtont okolnánk a repülőgépek lezuhanása miatt, hiszen ő fedezte fel a gravitáció törvényét.

Az emberi vonás, amin a leginkább változtatnék, az agresszió. A barlanglakó ősemberek korában ez előnyt adhatott a túléléshez, a több élelem, élettér vagy egy társ megszerzéséhez, akivel utódot lehetett nemzeni, de manapság félő, hogy mindannyiunkat elpusztít.

A közvélemény viszonya a tudományhoz jelenleg ellentmondásos. Egyrészt természetesnek veszi az életszínvonal javulását, amelyet a tudomány és a technika újabb eredményei tesznek lehetővé, másrészt viszont bizalmatlan a tudománnyal szemben, mert nem érti azt.

A testi fogyatékos embereknek olyasmikre kell összpontosítani erejüket, amelyek végrehajtását megmaradt képességeik lehetővé teszik, és nem szabad azon keseregniük, hogy mi az, amit nem tudnak megtenni.

Még ha fel is fedeznek a jövőben valamilyen más elméletet, akkor sem hiszem, hogy az időutazás bármikor is megvalósulhat. Ha megvalósulhatna, akkor mostanra már elözönlöttek volna bennünket a jövőből érkezett turisták.

Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a természettudományok alapvető kérdéseivel, mert csak így hozhatnak megfontolt döntéseket a tudomány és a technika eredményeivel egyre jobban átszőtt világunkban.