Randall Munroe

Az ember rájön, hogy ha nekilát, hogy alapos választ adjon egy buta kérdésre, akkor közben nagyon érdekes összefüggésekre bukkanhat.

Az embernek egész addig halványlila gőze sincs róla, hogy ki lehet a lelki társa, amíg nem találkozik a tekintetük.

Abban a világban, ahol mindenkinek csak egyetlen lelki társa lenne, valószínűleg nagyon magányosak lennénk. Reménykedjünk, hogy az a világ nem az, amelyben most élünk.

Az űr azért tűnik hidegnek, mert olyan üres.

Könnyűnek tűnik talán, de napról napra nehezebbnek bizonyul, hogy olyan feladatot eszeljünk ki, amit egy emberi lény gyorsabban tud megoldani, mint a világ összes számítógépe együttvéve.

Az emberi agyat az evolúció több millió éve arra trenírozta, hogy ügyesen kitalálja, mit gondol és mit csinál a környezetében lévő többi agy.

Ha az összetettség szempontját vesszük alapul, akkor az emberi elme sokkal nagyszerűbben működik, mint bármelyik szuperszámítógép.

Az emberek a dobás mesterei. Mondhatnám, hogy nagyszerűen hajigálunk mindenfélét; nincs még egy faj a bolygón, aki nálunk ügyesebb lenne ebben.

Semmi sem tart örökké - az informatika világában pedig fokozottan érvényes ez az elv.

Az életben fontos, alapvető dolgok (...) nemigen változnak: az emberek mindig is ettek, tanultak, szerettek, harcoltak és... meghaltak. A világ minden pontján, minden kultúrában, sőt, a technika világában is kialakulnak az e tevékenységekhez kapcsolódó, társadalmilag elfogadott viselkedésnormák. Az elődeinkhez hasonlóan előbb-utóbb mi is megtanuljuk, hogy a megváltozott kulisszák között hogyan játsszuk tovább az élet színdarabját.