Moldova György
Úgy hiszem: alapvető etikai normáink közé tartozik, hogy mások megítélésénél nem tagadunk meg tőlük olyan erényeket, melyek belőlünk hiányoznak - mégis kevesen tudják elkerülni ezt a hibát.
Általánosságban szólva a múltat elemezhetjük, de nem vitatkozhatunk vele, Engels szavai szerint "ami megtörtént, az igazolta létét".
Isten nem tud különb poklot kitalálni, mint amilyent a lelkiismeret-furdalás teremt a magunk számára.
A legtöbb önmaga lehetőségeit megvalósító férfi sikere mögött egy-egy nő önfeláldozó munkája rejlik - leginkább az első útba indító édesanyáé.
Közismert dolog, hogy semmi nem tudja leginkább elrontani a kedvünket, mint az, ha nem egyenként nézünk szembe a gondjainkkal, hanem valamilyen okból összegezni próbáljuk őket.
Ha erényei tökéletesek volnának a világnak, nem lenne szüksége megváltásra, és mi, prédikátorok is fölöslegessé válnánk.
Tanuljátok meg, hogy a világot nem emberi kéz teremtette, tehát az események folyására ne is keressetek emberi képre formált szabályokat, igazságokat.
Nekünk, magyaroknak régi hibánk, hogy akik egyszer segítenek rajtunk, azokat tökéleteseknek képzeljük, és tőlük várjuk sorsunk megoldását.
Krisztus sem fordult vissza a Golgota közepéről, nekünk is végig kell járnunk a magunk útját, mert csak az út végén vár minket a Megváltás, és senkit sem válthatunk meg, ha előbb magunkat nem váltottuk meg.
Nem, az ember nem nevelhető. Természetét nem változtatja, csak ideig-óráig, és akkor is csak kényszerítésre.
Ha magunk láncokban vagyunk, mindenki tudhatja, hogy a nyelvünk sem lehet szabad.
Isten három dolgot tartott fenn magának: a semmiből való teremtést, a jövőbe látást és legfőképp a lelkiismereten való uralkodást.
Minden kérdésre annyi válasz adható, ahány ember él a földön, és egyszerre több válasz is helyes lehet.
Nehéz dolog a régiség elhagyott omladékai között keresgélni és megtalálni a kívánt igazságot.
A kutyáról vennék példát, mint ahogy az sohasem megy vissza az elkapart csontért, én is úgy hagynám magam mögött egész elmúlott életemet.