Moldova György
Én már rég csak a gyáva és ingadozó hősökben hiszek, akik megteszik, amit kell, de százszor elátkozzák magukat, amiért a becsületes utat választották.
Egy jó kérdéshez több ismeret szükséges, mint egy közepes válaszhoz.
Az Élet azt az embert, aki ellenállás nélkül sodródik, nem viszi magával, hanem lerakja a part menti piszokba: egy megunt szerelembe, házasságba, környezetbe. Csak azt tűri meg magán, aki a dolgok természetes folyásával szembeszáll.
Az élet rövidnek tűnik (...), de vannak eszközök, melyek elviselhetetlenül hosszúvá tehetik.
Írni csak akkor lehet, ha az ember vagy nagyon sokat tud, vagy nagyon keveset.
Ha úgy próbálod megbüntetni a világot, hogy félrevonulsz, elrejtőzöl előle, akkor nagyot tévedsz: ezzel csak magadnak ártasz. A világnak nincs ideje és kedve a te távolléteddel törődni, valaki automatikusan a helyedre lép majd. Sajnos nem biztos, hogy pótolhatatlan vagy, ha ki akarod próbálni, egy amerikai üzletember tanácsa szerint: "dugd be az ujjadat egy lavór vízbe, és mikor kihúztad, nézd meg, maradt-e egy lyuk utána?!"
Általában csak azért mondják, hogy tetszett az első könyvem, hogy ne tűnjenek elfogultaknak, mikor a későbbieket szidják. Ez ugyanaz, mint mikor a fát olyan baltával vágják, aminek a nyelét a fa ágából faragták.
Az emberek nagyon szeretnek hinni valakiben, valamit várni tőle, ennél csak egy dolgot szeretnek jobban: csalódni benne.
A szabadságunk csak azt jelenti, hogy többé senki sem felelős a sorsunkért.
Sok férfit találtam, aki mellett jó elaludni, de csak egy olyat, akivel felébredni is jó!
A magány lelki egészségünk része, nem szabad együtt maradni olyan partnerrel, aki ezt nem engedélyezi számunkra.
A gondolat mindig pesszimista, csak az akarat optimista.
Olyan korban élünk, és ezt tudomásul kell vennünk, amelyben nem az érték érvényesül, hanem az érvényesülésnek van értéke.
Az emberben folyton összegyűlnek kóbor, névtelen fájdalmak, melyek mindig keresik az arcukat, és felnagyítják a fájdalom valódi alakját.
Bármilyen lelki nyomorban élek, ott még nem tartok, hogy képmutatásnak tartsam mások erényeit, csak azért, mert belőlem hiányzanak. Akadhatnak emberek, akik olyan tisztán halnak meg, amilyen tisztán másnak megszületni sem sikerül.