Lewis Carroll

Vajon szereti a hó a földeket meg a fákat? Amikor jó melegen bebugyolálja őket fehér takaróba, talán azt mondja nekik: "Aludjatok csak, amíg újból eljön a nyár."

A rendes kutya, ha dühös, akkor morog, és ha örül, akkor csóválja a farkát. Én pedig akkor morgok, ha örülök, s akkor csóválom a farkam, ha dühös vagyok. Ezért vagyok én bolond.

Az élet egyik legmélyebb titka, hogy igazán csak azt érdemes megtenni, amit másokért teszünk.

Csak az fél aláírni a nevét, aki valami rosszban sántikál. Becsületes ember bátran aláírja.

Ne akarj másnak látszani, mint aminek látszol, mert ha nem annak akarsz látszani, aminek látszol, akkor nem annak látszol, aminek látszani akarnál.

Tied ez a mese, tegye gyöngéd kezed szép gyermekálmaid közé, miket emlékezet tart össze, mint hervadt csokort, mit zarándok szedett.

Jó modor az, amikor átgondoljuk, amit mondani akarunk. Ezzel időt spórolunk.

- Nincs értelme (...), a lehetetlent nem hiheti el az ember! - Szerintem nincs elég gyakorlatod (...). Én a te korodban naponta fél órán át csak ezt gyakoroltam. Volt úgy, hogy már reggeli előtt hat lehetetlen dolgot elhittem.

Lehet, hogy az emberek csak a borstól olyan mérgesek. Az ecettől lesznek savanyúak, a kinintől keserűek és a törökméztől édesek. Bárcsak köztudomásúvá válna mindez, akkor legalább a felnőttek nem lennének olyan szűkmarkúak a cukor osztogatásában.

Az álló óra is naponta kétszer a pontos időt mutatja.

Minden hordoz magában tanulságot, csak találd meg benne.

A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint nem látni azt, amit mindenki lát.

Ha nem tudod, hová mész, oda bármilyen úton eljuthatsz.

Igen vacak memória az, amelyik csak hátrafelé működik.

- Hogy érted ezt? - szólt a Hernyó szigorúan. - Értelmesen beszélj! - Sajnos, kérem, nem tudok értelmesen beszélni, mert nem az vagyok, aki vagyok, amint látni tetszik.