Lakatos Levente

A női kötődés (...) minden csalódásnál erősebb, elhatárolódás helyett a megmentési kényszer lép életbe, a kapcsolat pedig börtönné válik

Teológiai vitákba nem illik bocsátkozni, a hit (...) az ember magánügye - finomított tabu, mégis legalább annyira örökös téma, mint a politika, az egészségügy vagy egy bajnoki futballmérkőzés. Mindenki beszél róla, mindenkit érdekel, mindenkit izgat. Miért? Mert egy mindenkit érintő mítosz, a halál köré épül, és egyetlen, könnyen átlátható elvet követ: tetteink befolyásolják, hogy milyen örök élet vár ránk a materiális világban töltött utolsó másodpercünket követően. Ez a kérdés évezredek óta félelemből fakadó kordában tartotta az emberiség számottevő részét.

Soha nem tudhatod, mi rejtezik embertársaid lelke mélyén. Bármikor érhetnek meglepetések - és ezáltal súlyos csalódások.

Minden férfi kiszámítható - kivéve, ha tébolyult.

A férfi-nő kapcsolat a kölcsönösségen alapul. Az egyensúlyon.

Amikor azt gondolná az ember, hogy örökös balsorsra ítéltetett, történik valami, ami fenekestül felforgatja az életét.

A vágy elfedhető, de kiradírozhatatlan.

A munka a világfájdalom orvossága. Az alkoholnál is hatékonyabb - csak kevesebben élnek vele.

A hűvös, csillogó hópelyhek azonban elbűvölték. Gyakran ácsorgott az utcán átfagyva, s kezét kinyújtva figyelte, ahogy csupán a bőre melegétől egyszerű vízzé olvadtak el a kristályok. Hideg és meleg - a természet örökkévalóságig tartó, kiszámítható dominanciaharca. Dominanciaharc, miként férfi és nő között. Ám amíg a hópelyheknek csak a halmazállapotuk változik, az ember néha bele is pusztulhat ebbe a harcba.

A férfiak általában nehezen viselik a határozott nőket, inkább odébbállnak, mintsem lefejtsék róluk páncéljukat.

Miközben te kisajátítással vádolsz, én a közös menedékünket igyekszem felépíteni. Azt a mások elől rejtett otthont, ahol végre ketten létezhetünk. Ahová belépve a teher pehellyé válik, a szürke hétköznapokra néző ablakunk elé pedig vörös függönyt húzhatunk. Ahol a másodpercekké rövidülő napoknak hála akár az idők végezetéig fiatalok maradhatunk. Ahol talán sosem múlunk el. Ahol csak könnyed fenyeget, mint homokvárat a tengervíz.

Bármennyire cinikusan hangzik is, a könyv termék, a szerző márka.

Amit egy párkapcsolat kezdetén nem harcolunk ki magunknak, azt később legfeljebb kínkeserves lázongással érhetjük el.

Vannak emlékek, melyek újragondolva idővel megváltoznak az emberben.

Az életet ködben úszó határ választja el a haláltól, és csak kevesen látják előre, mikor lépik át.