Joanne Kathleen Rowling

Ha csak tompítjuk a fájdalmat, az még kínzóbb lesz, mikor visszatér.

Hát persze, hogy mindez a fejedben történik, (...) de attól még miért ne lehetne valóságos?

Magad azzal ékesíted, ha elmédet élesíted.

De sokszor történik ez, még a legjobb barátok között is! Mindkét fél fontosabbnak tartja a maga mondanivalóját, mint bármit, amit a másiktól hallhat.

Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.

A hideg elfordulás, a közöny a nyílt ellenszenvnél is veszedelmesebb méreg.

Sose szégyelld a származásodat. (...) Lesznek majd, akik az orrod alá dörgölik, de azokat észre sem kell venni.

Mit számít, ha nyelvünkben és szokásainkban különbözünk, ha a célunk közös? Ha nyitott szívvel fordulunk egymás felé, semmi sem állhat közénk.

Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban.

Akit egyszer ennyire szeretett valaki - aki talán már rég nem él -, azt a szeretet ereje mindhalálig védelmezi.

A tetteink olyan bonyolult, olyan szerteágazó következményekkel járnak, hogy jóformán lehetetlen azokból a jövő eseményeire következtetni.

A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.