Giovannino Guareschi

Mindannyiunkak megvan a maga egyéni elképzelése az esztétikumról és a testek és a színek egyensúlyáról, és szenvedünk, habár megtehetnénk, mégsem próbáljuk meg létrehozni magunk körül az általunk helyesnek vélt egyensúlyt.

A műveltség a világ legnagyobb disznósága, mert az embernek az életén kívül a halálát is megkeseríti.

Felelnünk kell a provokációra, nem provokálnunk kell a provokációt. Mert ha provokáljuk, nekik van joguk felelni a provokációra.

Mivel védekezhet az ártatlan? Az igazság mindig ostoba, együgyű, és sohasem hiszik el. Aki nem hazudik, szinte esélye sincs rá, hogy kivágja magát.

Egy ponton túl (...) már nem az a kérdés, hogyan éljünk jól, hanem az, hogy hogyan haljunk meg jól.

Itt a magyarázata, miért távolodnak el a fiatalok az egyháztól. Mert az egyház folyton csak a halálról prédikál, mert csak arra tanít, hogyan kell meghalni, és nem arra, hogy hogyan éljünk. Mert megtagad az embertől minden jogot, és csupán kötelességekkel halmozza el. Mert hallani sem akar földi boldogságról, hanem azt a mennyei üdvösségre tartogatja. Ugyanakkor, aki Isten törvényei és a társadalmi közösségvállalás szabályai szerint él, a földön is megtalálja a boldogságot. Papjait meg károgó varjakká formálja, akiknek a szemében halálos bűn a madárkák önfeledt, ártatlan csicsergése, holott teli torokból zengik az Úr dicséretét.

Ahhoz, hogy valaki egy tetves ötszázast vezethessen, kemény vizsgát kell kiállnia, hogy megszerezze a jogosítványt. A házasságkötéshez és családalapításhoz viszont, holott ez a társadalom szempontjából ezerszer fontosabb, súlyosabb és veszélyesebb dolog, elég ha holmi ukmukfukk pap előtt kimondja az igent.

A megszokás olyan valami, amely arra késztet, hogy azt is lásd, ami már nincs is a helyén: ám a tudatalatti felfigyel a változásra.

A mai fiatalok viselkedését megérteni lehetetlen, cinizmusuk, nemegyszer szentségtörő gátlástalanságuk könyörtelen és kiszámíthatatlan nemzedékké teszi őket. Nincs akadály, amely feltartóztathatná őket, talán még a halál sem.

A háború a legbolondabb dolgokra kényszeríti az embereket.

Ha az egy igaz Isten külön vigyáz a bolondokra, az ejtőernyősöket a teljes Szentháromság óvja.

Egy olyan szemét és tetves világban, ahol még csak egy igaz barátja sem lehet az embernek, már az is nagy vigasztalás, ha egy igaz ellenséget talál.

Ha a börtönök bűnözőtovábbképzők, akkor a kaszárnyák gyilkostovábbképzők.

Annak, aki ma hal éhen, mit használ a jövő évi ebédben való reménykedés? A hit a lélek tápláléka, nem a testé.

Ha valakinek nincs cipője, hiheti bármennyire rendületlenül, hogy a paradicsomban csodálatos aranycipellői lesznek, mégis vizes lesz a lába, és tüdőgyulladást kap.