Emily M. Danforth

1980. január 17. —
amerikai írónő

Néha megeshet az emberrel, hogy teljesen kikészít valakit, miközben elvileg segíteni próbálna neki, csak rosszul csinálja.

Egy egész világ van túl a földi világon. Néha már az is segít, ha erre gondolunk.

Nincs is Isten, csak a végzet, az események mindannyiunk számára előre meghatározott láncolata.

Ha elég messzire futsz önmagadba, olyan érzésekbe futsz bele, amelyekről sosem gondoltad, hogy megvannak benned.

Semmi sem írja elő, hogy örökre ott kell maradnunk, ahol születtünk. Attól még nem lesz rossz ember valaki, hogy ki akar próbálni valami újat.

Nagyon jó érzés (...) olyasmit csinálni, aminek a világon semmi értelme.

Attól, hogy valami praktikus, még lehet szép is.

A tanévkezdet még a legszenvedélyesebb nyári párkapcsolatnak is képes hatékonyan véget vetni.

Hogyan is állíthatnám magamról, hogy áldozat vagyok, amikor olyan hevesen vágyom a bűnre?

Az (...) igazán tökéletes kis pillanatokat a való életben csak akkor kapod meg, ha te magad figyelsz fel rájuk, ha fejben elvégzel minden bonyolult kameramozgást meg vágási műveletet, méghozzá többnyire pontosan azokban a másodpercekben, amikor megtörténik a dolog. És még ha ez mind sikerül is, az, aki éppen veled van, szinte soha nem ugyanúgy érzékeli ugyanazt a pillanatot, mint te - közben képtelenség elmagyarázni, utána meg már vége.

Az ember nem szeret örökké.

Nem lehet rajtakapni valakit, aki nem rejtőzködik.

A művészek érzékenyek. Gondosan és néha óvatosan kell bánni velük.

Mit jelent az, hogy tényleg igazán hiszünk valamiben? Hit. Az Ígéret könyvtárában talált nagyszótár szerint valami, amit az ember igaznak vagy valóságosnak fogad el; szilárdan vallott meggyőződés vagy vélemény. De még ez a rövid, egyszerű definíció is összezavart. Igaz vagy valóságos, ezek egyértelmű szavak, a vélemény és a meggyőződés viszont nem - a vélemények személytől és helyzettől függően ingadoznak, változnak, cserélődnek.