Carlo Rovelli

Valamit megtanulni csak bátorsággal lehet: bátran el kell ismernünk, hogy amit gondolunk, az lehet tévedés vagy legalábbis naivitás, még legmélyebben gyökerező bizonyosságaink is.

A világban mindig előáll valaki, hogy ránk tukmálja a végső válaszokat. A világ tele van olyanokkal, akik azt állítják, hogy az Igazság birtokában vannak. Mert ők azt atyáiktól kapták; egy Nagy Könyvben olvasták; közvetlenül sugalmazta nekik egy istenség; tulajdon mélységeikben bukkantak rá. Mindig akad valaki, aki az Igazság letéteményesének véli magát, mit sem törődve azzal, hogy seregestül vannak más, hasonló letéteményesek, mind a maga egyedi, mindenki másétól különböző Igazságával.

Igyekezni minél messzebbre látni, igyekezni minél messzebbre jutni - ez azok közé a csodálatos dolgok közé tartozik, amelyek értelmet adnak az életnek. Mint a szerelem, vagy mint nézni az égboltot. A tanulásvágy, a felfedező kíváncsiság, az, hogy tudni akarjuk, mi van a dombokon túl, az, hogy meg akarjuk kóstolni az almát - ez tesz emberré bennünket.

Maguk a "dolgok" is csak történések, még ha kissé egyhangúak is. Történések az újból porrá válás előtt. Mert előbb vagy utóbb nyilvánvalóan minden visszatér oda, ahonnan jött: elporlad.

Az a képesség, hogy valamit megértsünk, még mielőtt látnánk, a tudományos gondolkodás legfőbb vonása.

A világ nem afféle katonai osztag, nem egy parancsnok vezényszavára halad előre; nem, a világ egymást befolyásoló események hálózata.

A múlt és a jelen - az ok és az okozat, az emlék és a remény, a lelkifurdalás és a szándék - nincs ott a világ működését leíró elemi törvényekben.

Ne vegyük "természetesnek" megérzéseinket és gondolatainkat: azok sokszor nálunk korábban élt tudósok merész gondolkodásának termékei.

Ami ma nekünk könnyen átláthatónak tűnik, az mind múltbeli tudományos és filozófiai erőfeszítések eredménye.

Számtalan festő- és kézművesműhely lassú technikai, kulturális és művészi előrelépésére volt szükség ahhoz, hogy eljussunk a Sixtus-kápolnához. De a Sixtus-kápolna mennyezetét mégiscsak Michelangelo festette.