Idézetek a vidámságról
Csúfnak se mondanám a csajt, de az biztos, hogy az oroszlán sírva enné.
Amikor tíz éves voltam, azt hittem a lányok furák. De most, hogy idősebb vagyok... tudom, hogy furák.
Az élet nagy tragédiája, hogy a nők megöregszenek.
Szembejött az élet, mondom is neki, hová rohan, miért siet oly nagyon, ugyan, igyunk már meg egy kávét, ha már így összefutottunk.
Én az atomjaira nézem szét az embereket. (A nőket.) Csodálkozol, hogy megijedek? Nem csodálkozol, tudom.
Gondolkodni nehéz. Néhány dologról gondolkodni olyan nehéz, hogy belefájdul a fejed már abba is, hogy arra gondolsz, hogy gondolkodsz róluk.
Miért van az, hogy ha mi beszélünk Istenhez, akkor imádkozunk, de ha Isten beszél hozzánk, akkor tudathasadásunk van?
Miért nemzet ez, miért nem igenzet?
Nincs olyan munka, ami engem megijeszthetne (...). Féljen a munka!
Minap óvatlanul kinyitottam a tévét. Azóta is kamillás vattával borogatom az agyam.
A macskának jobb, mint az embereknek (...). Mikor meg akarnak szabadulni az embertől, felmásznak egy fára. Mi esetleg annyit tehetünk, hogy bezárkózunk a vécébe.
A házasság szerelem. A szerelem vak. Így a házasság vakoknak való intézmény.
Ha én le akarok írni valamit, akkor le tudom írni. Rájöttem, hogy az emberek jó része nem tud fogalmazni. És mint mondom, ismerem az alapvető matematikai műveleteket. Ha azt kérdezik, hogy Jonesnak van nyolc báránya, de Brown elvesz tőle tízet, akkor mennyi marad Jonesnál - ezt az emberek többsége szemrebbenés nélkül megválaszolja. Nem ismerik be azt, először is, hogy Brown nem tud tízet elvenni, másodszor pedig, hogy nem létezik negatív bárány.
E földi élet útjait róván, összekerülünk egy-egy halandó társunkkal, beszélgetünk egy darabig, aztán elválunk. És eszünkbe sem jut nyíltan és férfiasan megkérdezni tőle, mi a neve? Felebarátaink neveivel kapcsolatban valami sajátságos, tartózkodó álláspontot foglalunk el. Mintha attól félnénk, hogy valami borzalmas titokra bukkanunk, így gondolkozunk: "Lehet, hogy e rokonszenves idegent Snooksnak, vagy pláne Bugginsnak hívják. Jobb meg sem kérdezni."
Az ember nagyravágyó, ambiciózus, a nehézségek elől meg nem hátráló sportember, aztán találkozik egy lánnyal, akibe beleszeret, és mikor a bódulat tovaszáll, nemcsak arra ébredünk, hogy visszavonhatatlanul házasok vagyunk, de arra is, hogy egy egész életre kétpennys bridzsre vagyunk kárhoztatva.
Facebook
Pinterest