Idézetek a véleményről
Általános intézkedés esetén nem a kevés kivétel, hanem a többség számít.
Van magasabb ítélőszék is, mint az embereké, engem ott fognak megítélni.
Teljesen mindegy, hogy mit mondanak az emberről. Csak az számít, hogy ki mondja.
Ha valaki azt mondja, hogy megcáfolt engem, elfelejti: csak szembeszegezett bizonyos véleményt az én véleményemmel; ettől ugyan el nem dőlt még semmi.
Talán jobban oda kellene figyelnem az emberek véleményére. Biztonságosabb lenne a helyzetem. De egyszerűen nem vagyok hajlandó olyasmire vesztegetni értékes perceket, hogy X mit gondol rólam, többek közt azért sem, mert valószínűleg tévednék. Hosszabb távon kifizetődőbb, ha az ember azt teszi, ami jó neki, és nem azt, amiről úgy hiszi, hogy mások szerint jó neki.
Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.
A közepes ízlés nagyobb csapás az ízlés hiányánál.
Borisz Leonyidovics Paszternak
Egy-egy véleményünk, ítéletünk erejét érzelmi töltése teszi meggyőződéssé.
Aki azzal dicsekszik, hogy sohasem változtatja meg a véleményét, az úgy tesz, mintha arra vállalkozna, hogy mindig nyílegyenes vonalban fog haladni. Együgyű az ilyen, hisz a csalhatatlanságban. Márpedig nincsenek elvek, csak események vannak; nincsenek törvények, csak körülmények vannak. A felsőbbrendű ember elfogadja az eseményeket és helyzeteket, hogy irányíthassa őket. Ha volnának szilárd elvek és törvények, a népek nem váltogatnák azokat úgy, ahogy mi inget váltunk. Az egyén nem köteles bölcsebb lenni egy egész nemzetnél.
Nem haragszom soha az emberekre, ha másképpen vallják a dolgokat, mint én, mert tudom, hogy az ő igazságuk is éppen olyan igazság a maguk szempontjából, akár az enyém. (...) Az élet sok apró igazsága között talán nem is az igazság a fontos. Hanem a békesség, mellyel megszorítjuk egymás kezét az igazság fölött.
Az ember meghallgat mindenkit, és az gondolja a dolgokról, amit előtte. Vagy nem hallgat meg senkit, és úgy gondolja ugyanazt.
Talán hülyeség azért szeretni valamit, mert mindenki más is szereti, de ennél is nagyobb hülyeség, ha azért nem szereted, mert mások szeretik.
Mifelénk a dolgok megítélése gyakran előbb történik a megismerésnél.
Az emberek különböző információk birtokában vannak, de azt hiszik, hogy egyet nem értésük a másik hibás ítéletének, rossz modorának vagy értékeinek köszönhető. Valójában a legtöbb ember osztaná a nézeteidet, ha ugyanazon információk állnának rendelkezésére. Azzal, hogy mások véleményét bírálod, csak vesztegeted az időt. Az egyetlen hasznos, amit tehettek, ha megvizsgáljátok egymás előfeltételeit, és információt cseréltek egymással.
A katasztrófák nem is annyira katasztrófák, hanem csak olyan helyzetek, melyek arra várnak, hogy megváltoztasd a véleményedet róluk.