Idézetek a tudásról
Semmit nem ér a tudás, ha nincs kivel megosztani.
Tapasztalataim szerint az embernek igazán az árt, amit nem tud.
A kérdezés és a válaszolás az emberi természetben rejlik, eddigi sikereink folyománya, és minél súlyosabb a kérdés, annál jellemzőbben emberi a tevékenység.
Az emberek ne tanuljanak egymástól. Minden egyéniség fejlessze a legmagasabb szintre saját képességeit, és ne próbálja valaki más képességeit utánozni.
Tapasztalat a bölcsesség kezdete.
Nem nehéz dolog művelt embernek látszani, annyi az egész mesterség, hogy ne fogasd rajta magadat valami tudatlanságon. Az ember manőverezik, elsikkasztja a nehézségeket, megkerüli az akadályokat, s egy lexikon segítségével lefőz mindenkit. Minden ember olyan buta, mint a liba, és olyan tudatlan, mint a szamár.
A tudatlanság felgyújtja a kíváncsiságot, és az ismeretlen felé űz.
A tudás a politika egyik alapvető fegyvere.
Nem a válasz a félelmetes, hanem ha elfogynak a kérdések.
Minél több a felfoghatatlan és az érthetetlen a múlt mélyében, annál nagyobb az az ember, aki sokat meg tud magyarázni belőle.
Az abszolút tudás egyetlen formája a matematikában és a logikában létezik.
Választ kell adni minden kérdésre, amely megválaszolható - de legalábbis minden kérdéssel foglalkozni kell.
Az erőszakra, úgy tűnik, az egyetlen válasz a tudás lehet.
Az ember szellemre nagy, de ha tetteit nézzük, oly kicsiny.
Szemben a régi bölcsességgel, miszerint a sakkozás elemzésen alapuló szellemi tevékenység, a sakkmesterek fontos döntéseinek jó része azt illetően, hogy mit lépjenek, a tábla érzékelésének pillanatában jön létre. Ahogyan a csibeválogató, aki csak ránéz a naposcsibére, és meglátja a nemét, vagy a SWAT-tiszt, aki azonnal észreveszi a bombát, a sakkmester is csak rápillant a táblára, és egyszerűen meglátja a legígéretesebb lépést.
Facebook
Pinterest