Idézetek a tudásról
Még soha nem találkoztam olyan emberrel, aki olyan tudatlan lett volna, hogy semmit nem tudtam volna tőle tanulni.
Az értelem egyre bonyolultabb önigazolásokat szül. (...) De a lelked mélyén igenis tudod, mi a helyes és mi a nem. Mindenki tudja, hiába töltenek éveket azzal, hogy eltemessék magukban ezt a tudást, szavak, gyűlölködések, kéjvágyak, bánat és bármi egyéb tégla mögé rejtsék, amikből az életüket felépítik. Tudod, hogy mi a helyes (...). Ha eljön az ideje, tudni fogod. De a tudás sosem elég.
Mindig a hozzáértők azok, akiket a legjobban meglep az újabb ismeret.
Véletlen nincs, nem létezik. A világban rend van az utolsó sejtig. Dolgunk ezt a rendet kutatni. Ami az embernek kedves, az ideje, a pénze, a tekintélye, ezekből kell leadni azért, hogy a törvényszerűségeket felfedezzük. A végeredmény: belekerülni abba az állapotba, amely után mindig vágyódunk, ameddig bele nem kerültünk.
Nem lehet mindenki okos (...). Ha mindenki okos lenne, annyi volna a földön az értelem, hogy minden második ember meghülyülne tőle.
Minél kevésbé felvilágosodottak és értelmesek az emberek, annál több buzgalmat mutatnak a vallás iránt. A lelki vezetőik által felizgatott asszonyok minden felekezetben vakbuzgón kardoskodnak olyan nézetek mellett, amelyről nyilvánvalóan semmilyen fogalmuk sincs. A teológiai viták során a nép vadállatként ront rá főleg azokra, akik ellen a papok uszítják. Mélységes tudatlanság, túlzó fantázia, határtalan hiszékenység, gyatra értelem - ezek a tulajdonságok jellemzik az ájtatosokat, a vakbuzgókat, a fanatikusokat és a szenteket. Hogyan lehet józan belátásra bírni az olyan embereket, akiknek csak az az elvük, hogy vezettessék magukat és soha semmit se vizsgáljanak meg önszántukból? Vezetőik kezében az ájtatosok, az egyszerű emberek nem egyebek, mint automaták, amelyeket kényük-kedvük szerint mozgatnak.
A hit erősebb a tudásnál, főképp a vakhit, hiszen a tudatlanságon alapszik, és aki semmit sem tud, abban nem is lehet semmit megingatni.
Az ismeret megelőzi a hitet! Az ismeret nélküli hit: vakhit.
A hit magában, tudás nélkül kaotikus, ködös valami, és könnyen csődöt mond, alkalmazhatatlanná válik a kétségbeesett szükség óráiban.
Az ember rájön, hogy ha nekilát, hogy alapos választ adjon egy buta kérdésre, akkor közben nagyon érdekes összefüggésekre bukkanhat.
Az értelem az a képességünk, hogy amit gondolunk, ne feszítsük a végsőkig, avégett, hogy hihessünk a realitásnak.
A tudás hatalom, a diktátorok igyekeznek minden hatalmat maguknál koncentrálni, vagyis mindent megtesznek majd, hogy alattvalóikat távol tartsák az információktól.
Az ész nem hirdeti önmagát, és ha igen, nem ész többé.
A szellem szabadsága nem kényelem, hanem nagyság, melyet akar, és kimerítő küzdelem árán el is ér az ember.
Talán nem azok a legokosabb emberek, akik annak képzelik magukat. Talán azok az okosak, akik tudják, hogy nem tudnak semmit.
Facebook
Pinterest