Idézetek a szkeptikusságról
A szerelem a kis hülyék sportja.
Billy és Mandy kalandjai a Kaszással c. film
Az áltudományok cáfolata a tudományos közösség kötelessége, még akkor is, ha ez komoly kutatásoktól veszi el az időt vagy úgy tűnik, hogy a harc vesztésre áll.
A tudományos tények mérvadóak. Nem szabad, hogy a hagyomány és a tekintélyelv mindezek fölé kerekedjen.
Nem az számít, hogy ki beszél. Az számít, hogy az illető mire alapozza állításait.
Az alternatív orvoslás azt mondja, amit a betegek hallani akarnak. Pillanatok alatt hamis diagnózisokat dobál ki a biorezonanciás gép, a betegek pedig örülnek, hogy végre tudják, mi a bajuk. Az alternatív orvoslás egyszerű és világos válaszokat ad, holott a valóság bonyolult, nem fekete vagy fehér.
Fontos, hogy leszámoljunk a tekintélyelvűséggel: nem az számít, ki hány éves, mi a titulusa, hanem kizárólag a tudományos tények.
Ne gondolj a szkepticizmusra vagy a tudományra úgy, mint egy konkrét dologra! Összeegyeztethető a vallás és a tudomány? Ez olyan, mintha azt kérdezném, összeegyeztethető-e a tudomány és a vízszerelés. Ez két különböző dolog. A tudomány nem egy valami. A tudomány egy ige: egy módja annak, hogyan gondolkodjunk dolgokról, egy módszer, hogy természetes válaszokat találjunk minden jelenségre.
Nem éri túl nagy veszteség a társadalmat, ha lemond (...) a zavaros hátterű, tudomány által nem elfogadott dolgokról. Még akkor is, ha előfordul, hogy a tudomány is téved. Előfordulhat tízezer közül egyszer, hogy olyanról mondjuk, hogy hülyeség, amiről aztán kiderül, hogy nem az. Ha megnyitnánk a határokat, és mindenki ötletét elkezdenénk tudományosan vizsgálni, akkor le kéne állni a hagyományos tudománnyal, és csak ezekkel foglalkozni. Ez ráfordítás-haszon alapon működik, mint annyi minden a társadalomban.
Miféle emberek lesznek jövendőmondók? Legtöbbször egy rakás, félig művelt, középkorú nő, akik olyan dolgokat mondanak, amiről szeretnék, ha velük történne meg. Összetákolják az álmaidat, mert az övék szétzúzódott a sziklákon. Szóval, hogy gondolod, mi? A jövődet olyan valaki mondja meg, akinek nincs sajátja?
Az emberek folyton azt fürkészik, mit mond a szerencséjük. Kártyából olvastatnak, tenyérből, még a fejükön lévő dudorokból is. Ha a kártya nem hitelkártya, akkor minek olvasni? Ha tenyér nem tart semmit, hagyjuk. És a francba is, ha a dudor a fejeden elég nagy, hogy elolvassák, felejtsd el a jövőt, mert a problémáid itt vannak a jelenben.
Ha meglepő egy eredmény, először tedd fel magadnak a kérdést: "mi van, ha mégis igaz?".
A világ pusztán gondolati úton nem ismerhető meg, kísérletekkel és megfigyelésekkel szerezhetünk csak megbízható tudást.
Az ember (...) hajlamos rá, hogy a véleményét, ellenszenvét, sztereotípiáit, hiedelmeit, összeesküvés-elméleteit, ha úgy tetszik, vallását akkor sem változtatja meg, ha a saját szemével látja annak tételei ellenkezőjét.
Ha megtanuljuk megkérdőjelezni magunkat és próbára tenni a hiedelmeinket, talán felismerhetjük, hogy mikor és miben tévedünk. Ennek tanulságaképpen jobbá tehetjük az emberi kapcsolatainkat, az életünket, a munkánkat, innovatívabbá, hatékonyabb problémamegoldóvá és vezetővé válhatunk.
Konspirációs teóriák szövik át az előítéletes gyűlölségek terebélyes szövetét, s hazugságok viselik a hitelesség gúnyáját. Ma nem csupán a tudomány és az értelem, hanem egyidejűleg az irracionalizmus korszakában is élünk. Sokan, akik a tudományos és a technológiai forradalom bűvöletében élünk, el sem tudjuk képzelni, hogy e két világ vetélkedésében a tudás marad majd alul a miszticizmussal szemben, pedig ez is egy lehetséges forgatókönyv.