Idézetek a szeretetről
Szükségünk van annak az érintésére, akit szeretünk, majdnem annyira, mint a levegőre, hogy lélegezzünk.
Nem lehet valakit apránként megszeretni. Add oda teljes szíved!
Kell, hogy legyen valami, valaki, akit szeretsz. (...) Az autó nem számít.
Milyen egyszerű a szeretet. Elég egy érintés ahhoz, hogy a világ ismét működjön.
Mi is a szeretet? Nem értékes holmi, szeretettel nem tudsz semmit birtokolni! Hiszen a tulajdon a gazdája rabja, míg a szeretet a szabadságot adja!
Ahol pénz az isten, holtak ott a lelkek, a földi pokolban sosem ünnepelnek. Örök a sötétség, nincsen fény, csak árnyék, betegség és közöny, mindaz, ami vár még... Mert a szeretetet nem pótolja semmi. Ne hidd, hogy anélkül tudnál gazdag lenni! Üres lenne szíved, meghalna a lelked, csak azok gazdagok, kik szívből szeretnek.
A szeretet egy növény, amely gondoskodást igényel.
Aki kineveti (...) az öregasszonyt, aki az utcán hangosan beszélget kutyájával, az nem érti sem az állat, sem az ember sorsát. Nem tudja, hogy valójában mi az emberi magány. Az ember nem élhet szeretet nélkül, de anélkül sem, hogy szeressen és szeressék.
Nagyra értékelem a türelmet, a kitartást, de a szeretet talán a legfontosabb. Az, hogy képesek legyünk szeretetet adni és elfogadni.
Minden szerencsés élet csak egyszer szerelmes, a személyisége fejlődésének legkezdetén, az édesanyjába. Bármely későbbi szerelem csak ennek a kivetítődése.
A szeretet csöndes és józan: nem ordít, nem liheg.
A szeretet homályban is látszik - az erőszak reflektorfényben érzi jól magát.
A szeretet összeköthet, de meg is ölhet.
Ha az ember a kezében tartja valakinek a szívét, és nem csupán egy sebészi beavatkozás erejéig, hanem életfogytiglan, az a szakmai követelményeken jócskán túlmutató, rendkívüli felelősség.
Az utálkozás, az ellenérzések, az irónia és a közöny, a leereszkedő hozzáállás, a sajnálat, a türelmetlenség - és még sorolhatnám - a dualitáshoz tartoznak, szétszakadást, idegenséget eredményeznek, eggyé válást nem. Az eggyé válás: maga a szeretet.