Idézetek a sportról
A győzelemért minden kényelmetlenség elviselhető. Ezért semmilyen szenvedés nem lehet túl sok!
A versengés mindennek a szülőapja.
Egyszer majd a nepáli, szikkini, indiai és pakisztáni hegymászók s tudósok maguk indulnak kutatóútra hazájukban, s maguk veszik birtokukba a hegyeket minden gazdagságukkal egyetemben. Urai lesznek saját hazájuknak, s akkor az egész világ hegymászóit meghívhatják, legyenek vendégeik a Világ Tetején.
Ha az ember a földkerekség valami kiemelkedését látja, (...) ez arra ösztönzi, hogy felmásszon rá. Legfőképpen ez az érzés késztet bennünket arra, hogy szembenézzünk ezzel a kiemelkedő ponttal. Bebizonyítjuk magunk és embertársaink előtt, hogy feljutunk rá! Nem restelljük a fáradságot, sőt, örömet okoz nekünk. Véghezviszünk valamit, ami bensőleg kielégít bennünket.
Valahányszor a nyugat országainak hegymászói az Istenek Trónusát támadták, vihettek magukkal megannyi bátorságot, hidegvért, tudást és fortélyt, ügyességet és erőt, mégsem kísérte volna útjukat siker, ha a Himalája hegylakóinak legjobbjai nem lettek volna útitársaik.
Ha valaki megkérdezné tőlem, miért szerettem bele az amerikai sport podcastekbe, azonnal rávágnám: azért, mert imádom hallgatni, ahogy hiteles emberek, akiknek minden szavából süt, hogy élnek-halnak kedvenc sportágukért, érvek ütköztetésével, egymást tisztelve, a másikra figyelve képesek értelmesen, élvezetesen vitatkozni.
Az ugyanis úgy van (...), hogy akit fiatal korában megmar a kígyó, az később vigyáz arra, hogy a gyerekei ne járjanak napsütésben köves hegyi terepen. Ha valaki fiatal korában gyűlölte a sakkot, akkor nagyon megsértődik, ha a csemetéje beleszeret a sakkjátékba.
A hegymászás vacak mozifilmek kedvelt tárgya, puszta gondolata is olyan képzeteket ébreszt a közvéleményben, amelyeket leginkább cápákkal és gyilkos méhekkel társíthatunk.
Az ember csak akkor kezdi igazán érezni a mászást (...), amikor a technikai készségek olyan magas szintjére jut, hogy szinte észre sem veszi a megerőltetést.
Kíváncsi lettem, mi az oka, hogy abból a néhány emberből, akivel a mászás révén találkoztam, olyan sokan foglalkoznak matematikával. Noha az egyik foglalatosság szinte teljesen szellemi, a másik pedig főleg fizikai, van valami közös a boulderezésben és a matematikában. Szerintem a sémafelismeréssel, a sémák elemzésének velünk született ösztönével függhet össze a dolog.
A teljesítőképességünk határa sokkal messzebb van annál, mint amit gondolunk magunkról.
A kapufa éle mindig igazságos, mert annak lövése pattan be, aki a hétköznapokon többet tett a győzelemért.
Ha van a boksznak varázsa, az a harc varázsa, amelyet akkor is vívsz, ha nincs erőd, ha törik a borda, reped a vese, szakad a retina. Annak a varázsa, hogy mindent felteszel egy álomra, amit csak te látsz!
Még mindig elég fitt vagyok. Mentálisan is készen vagyok és szeretem a kihívásokat.
A vezetést tekintve nem hiszem, hogy valaha ilyen erős lettem volna.
Facebook
Pinterest