Idézetek az önbizalomról
Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm.
Ne féljetek mások lenni, de tanuljátok meg, hogyan kell feltűnés nélkül csinálni.
Tizenkét éves korom körül azt gondoltam magamról, hogy zseni vagyok, csak senki nem veszi észre.
Mindig meg fogja nyerni a versenyt az, aki magában szalad.
Az ember csak akkor számíthat mások becsülésére, ha van önbecsülése, és csak akkor hisznek benne, ha ő is hisz magában.
Az egód már rég betüremkedett az ajtón, de te még csak félúton taposod a gázt hazafelé.
Vannak dolgok, amiket egyedül kell megtennünk. Ha át akarjuk ugrani az előttünk tátongó mélységes szakadékot, akkor nekifutás közben csak a saját hitünk adhat erőt. Nekünk kell ugranunk, és hinnünk kell önmagunkban.
Ifjú szivekben élek s mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű.
De néha mintha érezném az örvényt, és szédülök, mint akit elkapott, vágy és félelem hullámverésében elfelejtem, miből és hol vagyok.
Az energiád és a lelkesedésed azután keletkezik, hogy belevágtál valamibe.
Úgy látszik, sosem fizetjük meg elég drágán a hiúság örömeit.
Szabadon munkálkodni azt jelenti: nem várni semmi jutalmat, nem félni semmi büntetéstől, sem ebben, sem a másik világban.
Gyermekkoromtól fogva nagy embernek készültem, s mint André Chenier, homlokomra ütöttem, s így szóltam: "Rejlik itt valami!"
Az ötödik születésnapomon történt, hogy apám a vállamra tette kezét, és azt mondta: ne feledd, fiam, ha bármikor szükséged van egy segítő kézre, mindig találsz egyet a karod végén.
Ne rágódj azon, mit tartanak felőled a többiek! Leköti őket azon való rágódásuk, hogy te mit tartasz felőlük.
Facebook
Pinterest