Idézetek az önbizalomról
Az élet az egyéniségek kiválogatására van szánva. A nagy rosta csak nagy szemeket őriz meg, a középszerűek éppen úgy átsiklanak rajta, mint a silányak. A semmi és a középszerűség alig különbözik egymástól. A jelent és a jövőt csináló életben csak azok számítanak, akik mások nézeteitől elszigetelten, taposatlan talajra lépve, új utakon törtetnek előre; akik a divat, rövidéletű kis harcok, apró villanások fénytelen dicsőségétől nem részegülnek meg. Büszkén és emelt fővel haladnak céljuk felé.
Az élet szép, de tény, hogy én még szebb vagyok.
Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet.
A legnagyobb télben tanultam meg, hogy legyőzhetetlen nyár lakozik bennem.
Annak, aki tudatában van saját emberi mértékének, és ráadásul biztos lelkű, nincs szüksége folytonos külső megerősítésre saját nagyszerűségét illetően. Mi több, a nagyszerűség-tudat csalképe nélkül is remekül érezheti magát a bőrében.
Vannak olyan nagy emberek, akik társaságában mindenki kicsinek érzi magát. Viszont az igazán nagy emberek társaságában mindenki nagynak érzi magát.
A közvélemény egyetlenegy vágyunk feláldozását sem éri meg.
Alighanem az a legnagyobb tragédia az életben, ha valaki semmiben sem érezheti magát fontosnak.
Nem tartom sokra a testi bátorságot; az élet megtanított arra, mi az igazi bátorság: ellenállni a környezet lesújtó ítéleteinek.
Őrizd meg az emlékezetedben az életed hátralévő részére azokat a jó dolgokat, melyek a nehézségekből születtek. Ezek bizonyítják képességeidet, és önbizalmat adnak bármilyen nehézséggel szemben.
Mint egy hullócsillag, legyőzheted a távolságot. Nem lesz könnyű, de ha hiszel magadban és nem nézel vissza, akkor bármi sikerülhet.
Csak aki magában bízik, bízhat másokban is. S a másokban való hit alapja a rendíthetetlen önbizalom. A két hit: egy. Ha bármelyik hitet elveszti az ember, olyan lesz, mint a félszárnyú madár. Nem tud repülni.
Legyőzhetetlen az, ki hittel száll a harcba.
Nem nehéz újjáépíteni az életet. (...) Elég, ha tudjuk, hogy ugyanannyi az erőnk, mint annak előtte. És a javunkra fordítjuk.
Márpedig akár mellőznek, akár hanyagolnak, nem leszek hajbókoló udvaronc! Inkább állva tűröm a megaláztatást, semhogy térden csúszva nyaljak!