Idézetek a munkáról
Ha egy pályafutás folyamatosan és kitartóan fejlődik, (...) akkor a díjak előbb vagy utóbb megtalálják.
Szerencsés az az ember, aki pénzért csinálhatja azt, amit fizetség nélkül is örömmel vállalna.
Az írás egyetlen szabályt ismer: hogy legyen mit mondanod.
Komoly megrázkódtatás, amikor az ember magára marad a számlákkal, s azzal a feladattal, hogy be kell illeszkednie a munkahelyek rendjébe, melyek végső soron a katonaság tekintélyelvű diktatúrájára hasonlítanak. A szar munkahelyek többé, a jobbak kevésbé, de azért valamennyire.
Senki sem roppant még össze a túl sok munkától vagy a túl sok tanulástól. Az emberek a túl sok aggódástól roppannak össze.
Ha valaha is egy nagy intézménynél helyezkedsz el, ne feledd, hogy azok mind disznók, ez a lényegükből fakad. A hivatali rend minden szinten kiöli a jóságot.
Ha valaki nem engedheti meg magának azt, hogy szakemberekkel dolgoztasson, legjobb, ha maga végzi el a munkát.
Az írók és a színésznők házasságaival az a baj, hogy alapvető érdekellentét szunnyad bennük. Az író írni akar, a színésznő játszani. Mikor érnek rá egymás számára?
A stressz, a kiégés és a depresszió ugyanolyan negatívan befolyásolhatják a szakmai munkát, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség.
A munka szeretete: döntés.
Nézzék az esőerdőt! Láthatják, milyen végtelenül összetett és milyen bonyolult kölcsönhatások uralják, még sincs egy kinevezett vezetője. Nincs szükségünk hatalmi rendszerekre ahhoz, hogy jó munkát végezhessünk együtt.
Végső soron ez egy adott vezetési stílus végső próbája: folytatják-e az emberek az új szokásokat akkor is, amikor a vezetők már nincsenek jelen?
Vedd komolyan a munkádat, de ne vedd komolyan saját magadat. Ez a legjobb kombináció.
Láttam már négyujjú fafaragót, de olyat még nem, akinek az apja mondta volna meg, hogyan kell faragni.
Minél tovább halogatod, hogy kirúgj valakit, annál hosszabb lesz az az idő, hogy már rég ki kellett volna rúgnod.