Idézetek a mindennapokról
Az elkövetkező 365 nap mindegyikén úgy tekintek mindenre és mindenkire, mintha először tenném - különösen az apró dolgokra.
Élj meg minden évszakot, amint elmúlik körülötted, lélegezd be a levegőt, idd ki italodat, ízleld a gyümölcsöt és add át magad mindezek élvezetének.
Úgy élni, hogy széppé tegyük vele a nevünket, még ha eredetileg nem is volt az... Hogy úgy maradjon meg az emberek emlékezetében, mint valami kellemes és szép dolog szinonimája, melynek eredeti jelentését már el is felejtették.
A való élet nem épít külsőleg nagyszerű és ünnepélyes kapukat a mi mély és igazi változásainkhoz, hanem szerényen és jóságosan felhasználja ahhoz kis örömeinket, fájdalmainkat és gyengéinket.
Semmi sem számít annak, aki azt mondja, hogy semmi sem számít.
Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta.
A feleségem a legrosszabb szakács. Nem hiszem, hogy a fasírtnak világítania kellene a sötétben.
Úgy látszik, a dolgok igazi értelmét megtalálni bajosabb, mint az ember képzeli. Lehet az is, hogy a dolgoknak nincs is igazi értelmük; csak vannak, mint a gróf és a tó. Isten nem magyaráz, hanem teremt.
Egyáltalán nincs kedvem inni, de nem bölcs dolog kihagyni akár egy napot is. Olyan ez, mint az edzés. Ha formában akarsz maradni, akkor mindennap edzened kell. Még akkor is, ha csak kétszer lassan kocogva megkerülöd a tömböt, vagy két hosszt úszol a medencében.
A közügy mindenkinek kedvenc magánügye.
Minden nap téged hív, hogy megtöltsd szívedet annyi mosollyal, amennyi csak belefér.
Minden nap elhozza az új kezdet csodáját. Számos előttünk álló pillanatot szokványos napnak látunk csupán, de mindannyiunknak megadatott a lehetőség, hogy különlegessé tegyük őket.
Az élet sokkal inkább hétfő reggel, mint szombat este.
A nap egyre járja útját kelettől nyugatig, a hold követi, jön egyik nap a másik után, és cseppet sem törődnek az életekkel, amelyeket sorra elmorzsolnak.
Megállapítottam, hogy a csillagok nem állandóak. Elolvadnak. Saját szememmel láttam, hogy éppen a legszebbek közül egyik-másik elolvadt, és lefutott az égről. (...) Ezért minden éjjel virrasztani szeretnék, hogy nézzem és őrizzem, amíg csak ébren tudok maradni. Így legalább emlékezetembe vésem a ragyogó égi mezőt. Ha majd egyszer eltűnnek, akkor legalább gondolatban vissza tudom képzelni az égre a pompás csillagok miriádjait, újra felragyogtatom és könnyeim káprázatában duplán látom őket.
Facebook
Pinterest