Idézetek a mindennapokról
Minden szekrényben ott a hajlam, hogy kitöltse a belsejében támadt indokolatlan űrt.
Egyedül tőled függ, hogyan érzed magad.
Az élmények számolatlanul is mindannyiszor megújulnak, s talán éppen e tulajdonságukban hordozzák a csodát.
Mostanában hadilábon állok a világgal, nincs ebben semmi különös. A világ egyébként mindig ilyen volt, legfeljebb én viszonyultam hozzá túlzott megértéssel. Ennek azonban vége. Vajon bele mer-e pillantani haragos tekintetű szemembe?
Nem csupa bosszúság a földi lét, jó és rossz, fény és árny váltakozik benne, tán ettől olyan szórakoztató, sőt, izgalmas.
Az olyan események, amelyek messziről különösnek látszanának, mihelyst mellettünk játszódnak le, egyszerre természetessé válnak, mint ahogyan valójában azok is; mindennapos módon zajlanak le, egész sereg apró tényre bomlanak, és lassanként belevesznek az élet megszokott szürkeségébe.
Szokásos hangulatunk attól a hangulattól függ, amelyet ki tudunk alakítani környezetünkben.
Momentán valami moszattal, vagy egysejtűvel cserélnék legszívesebben. Valamivel, ami a létezés gyönyörétől eltelve, gondolattalanul vegetál.
Nagy csönd van, a csend is elült. Anyaméh, mély barlang a föld, - perc percre - fényév cseppkövek növesztik földig fényüket.
Az ember rengeteget veszít, ha sohasem veszíti el a fejét.
A panaszkodás egy belső féreg, ami fel fog falni lassan, és megeszi benned a boldogságot.
Annál jobb érzés nincs, mint amikor egy jó kis szalonnasütés után lefekszem a mohára és hallgatom a vadon morajlását. Ez olyan muzsika, amit nem lehet leírni, ezt hallani kell és érezni, ahogy a fenyves éli az életét, az állatok hangját, a neszeket, amit nem lehet megfejteni (...). Mindenkinek ajánlom, aki szereti a természetet.
Ne hagyd, hogy pillanatnyi viharok elhomályosítsák életed kék egét! Maradj nyugodt és kiegyensúlyozott minden helyzetben, és rövidesen úgy fogod vonzani az embereket, mint a Nap a Földet.
A lelkes embereket mindenki szereti, még akkor is, ha történetesen az autómosás, a kerti grillezés vagy a kézimunka iránt lelkesednek.
A nyár számomra tömény esszenciáját jelentette mindannak, amit a múltban szerettem, és ami hiányzott belőle.
Facebook
Pinterest