Idézetek a megbocsátásról
A megbocsátás nem tartozik azon dolgok közé, amelyet életünk során valaha is végérvényesen megvalósíthatunk. Ez egy folyamat, amelyen szüntelenül dolgoznunk kell. Soha véget nem érő feladat, hiszen amíg ebben a testben élünk, marad egy részünk, amely újra és újra enged az ítélkezés kísértésének.
Bocsáss meg mindent magadnak! Hisz egyszer úgyis elévül. Semmi rossz nem tart örökké. Végül megszépül...
Hogy te soha sem szerettél, Tudom, a mint fölébredek; Álmaimban csak azt érzem, Hogy én miként szerettelek, Nappal meggyilkolt szivemben Följajdul a vád, az átok. Álmaimban szivszakadva Áldalak és megbocsátok.
Néha könnyebb olyan valakit szeretni, akinek vannak megbocsátani való hibái, hogy cserébe ő is megbocsássa a tieidet.
Olyan világban élni, ahol senkinek sem bocsátanak meg, ahol mindenki kárhozatra van ítélve, annyi, mint a pokolban élni.
A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban.
Némán akarok állni, ha már ezt elmondtam neked, Megsüketülni gyorsan, ne halljam, mit tettem veled. Megvakulnék inkább, ne lássam könnyben a szemed, Végül meghalnék, hogy visszaadjam újra az életed.
Mindig jobb emberekké válunk, ha azok, akiket szeretünk, sebet ejtenek rajtunk. Erősebbé tesznek bennünket, és ha megbocsát nekik, többé nem érzi a seb helyét.
- Hogyan bocsássak meg másoknak? - Ha senkit sem ítélnél el, sohasem kellene megbocsátanod.
Azért, mert valaki egyszer fájdalmat okoz, még nem kell örökre kitörölnünk a névjegyzékből.
Hazug csajok társasága c. film
Ha ma is azt valljuk, hogy "szemet szemért, fogat fogért", akkor végül mindenki vak és fogatlan lesz.
Legtöbben úgy növünk fel, hogy azt hisszük: úgy büntethetünk másokat, ha nem bocsátunk meg nekik. (...) Legtöbbször tévedünk, és mi szenvedünk ilyenkor a legtöbbet.
Azért kérünk bocsánatot, hogy a különböző nézőpontok nyugodt légkörű megvitatása veszekedéssé fajult. Az összeveszéshez két ember kell, és mi azért kérünk bocsánatot, hogy hagytuk, hogy elfajuljon a helyzet.
Minden ember követ el bűnt, még a királyok és királynők is. Magam is vétkeztem, s megbocsátást nyertem. Beismerés nélkül azonban nincs bocsánat.
A megbocsátás (...) nem állítja helyre automatikusan a kapcsolatot, de megnyitja előtte a lehetőséget.