Idézetek a kultúráról
Aki valamit ért az oktatáshoz, tudja, hogy ennek fő feladata egy-egy országban az adott kultúra befogadásának előkészítése, a társadalmi kommunikációra való felkészítés. A szakmát, a speciális ismereteket mindenki gyorsan megtanulja majd a munkahelyén, de hogy értse a társadalomban zajló kommunikációs folyamatokat, hogy elfogadja a kultúra központi mítoszát, azt az alsó- és középfokú oktatásban kell megalapozni. A kultúra emeli be az egyént a társadalom virtuális közösségébe.
Minden kultúra a szabadságok és a korlátok funkcionális együttese. Aki érti a kultúráját, tud benne mozogni, ezért az a legnagyobb segítség, ha megtanítok valakit érteni a saját kultúráját. Ezt kéne tegye az iskola.
Az ember kultúrájának anyagát kezdettől óta a természet ősforrásaiból merítette, mintáit az örök természet nagyszerű formáiról vette! Mégis az emberi kultúra többé-kevésbé mindenütt és hosszú időkön át a természeti alkotások pusztulása nyomán keletkezett.
Önhitt elképzelés, hogy a kultúrát csak magasabb rendű szellemek értik meg.
Tisztelet nélkül nincs semmi; nincsenek hagyományok, nincsenek értékek. Értékek nélkül pedig nincs ember.
Igényes kultúra, igényes, lelkiismeretes irodalom nélkül nincs élhető, emberi társadalmi berendezkedés.
Kultúránk tesz felismerhetővé bennünket, ezért nagy felelősség, hogy miként ápoljuk, és milyen párbeszédet folytatnak a közönséggel, illetve egymással a művészeti szcéna szereplői.
Mégis csak több azért a nyelvnél a nemzet. Szokások, hagyományok, közösen megnyert vagy elvesztett csaták, közös emlékezet és közös célok. Minden nemzet fiai ugyanúgy születnek, de másképpen köszöntik az újszülöttet, ugyanúgy szeretnek, de másképpen házasodnak, mind meg is halnak, de más szertartással temetkeznek. Ezek a szokások nagyon erősek. Ha valakitől elveszik őket, mi marad neki? Semmi!
Csak az a nép tud tisztelni más népeket - azok szokásait, hagyományait - amely a sajátját is megbecsüli.
A kultúránál nem ismerek jobb imázsnövelő tényezőt.
A szimbólumok erejét a nép adja.
Ma már senkinek nincs világos képe arról, hogy a műveltségnek mit kéne tartalmaznia, ezt a fogalmat hovatovább körülírni sem tudjuk. Most legfeljebb azt merjük kijelenteni, egy bizonyos foglalkozás művelőjének mit illik tudnia. Olyasmi azonban, amit a lakosság minden egyes tagjának tudnia kéne, szerintem többé már nem létezik.
Szomorú, amikor a hagyományt és hagyományőrzést összetévesztik egyesek a sötétséggel, a műveletlenséggel és erőszakos módon a fiatalok nevelésében is ezt szeretnék kamatoztatni.
Elemi szükségünk van a kultúrára. Élelem nélkül eltengődünk, pár órás alvásokkal is meglepően sokáig lehet bírni, de csak egy darabig. A kultúrával is ez a helyzet. A hiányérzetek előbb vagy utóbb összesűrűsödnek.
Napjainkban egyre nagyobb szükség van arra, hogy a gyerekeknek megadjuk, a felnőtteknek pedig visszaadjuk a tudásukat saját identitásukról, a méltóságuk megőrzése érdekében. Ahogyan a két- vagy többnyelvűség gazdagságot jelent az embernek, úgy a kisebbségi lét is adhat vállalható öntudatot, kulturális gazdagságot, büszke állampolgárságot.
Facebook
Pinterest