Idézetek a kultúráról
A kultúra önkorlátozást jelent. Megfogjuk a kést, a villát, holott törvény nem tiltja, hogy kézzel együnk.
A nemzetek és népcsoportok közös álmokat, ősképeket, vallást, nyelvet, irodalmat, kultúrát teremtenek, s némelyikük abba a tévedésbe esik, hogy az övé magasabb rendű, mint a másé. S a téveszménél is nagyobb baj, ha az övét akarja a máséra ráerőszakolni.
A kultúra nem könyvesláda, tele avult, bár tisztes fóliánsokkal. A kultúra: mozgás, cselekvés, a továbbgondolkodás képessége.
Egy rettentő tett megtétele S az első mozdulat között Minden olyan, mint egy fantazma vagy egy förtelmes álom: A Géniusz s a végzet ereklyéi Tanácsot ülnek; s az ember maga, Mint egy kis királyság, elszenvedi Egy lázadás egész történetét.
Ahhoz, hogy megértsünk egy művet, tekintetbe kell vennünk a népet, amely alkotta, az erkölcsöket, amelyek sugallták, és a környezetet, amelyben született.
Egy könyvet elolvasni, megemészteni komoly erőfeszítést igényel. De odaülni a televízió elé - kikapcsolódás, lazítás. A test és a lélek kényelme. A fotelkultúra ajándéka... A régi görögök márvány- és kőszínházakat építettek maguknak. Nem sajnálták értük az áldozatot. Tudták, hogy katarzisok nélkül fölfoghatatlan, érthetetlen az emberi lét. Ma csak igen kevés ember érzi ennek a szükségességét, a többség jobbára csak szórakozni, nevetni, bámészkodni akar. Nézni a szakadatlanul zajló "világszínházat". Nem megrendülésre vár, csupán bennfentes óhajt lenni. A bennfentesség pedig nem más, mint a szabadság ellenpontja. Önárulás. Légyfogó-filozófia. Mi csapja be ennyire az emberek zömét? Az, hogy a kép, a látvány sokkal inkább valóságosnak látszik, mint a szó. Igaz, hiszen látjuk - gondolják sokan. Holott értelmezés nélkül a látvány akár absztrakció is lehet.
A cserebogárszínű mogorva öregek (...) oly messziről idézték emlékeiket, amelyeket ebben a korban már csak ők értek el. Mélyre nyúló gyökerük még abból a világból táplálkozott, ami mások előtt rég történelemnek számított. Ők maguk egy-egy ciklusként vallottak, mint elsárgult pergamenlapok, évszázadok históriáiról. Nem rohant át rajtuk az idő, az apák, nagyapák ifjúkori történetei éltek, hűséggel őrizve a letűnt századokat.
Az európai kultúra négygyökerű: a görög filozófiából, a római jogérzékből, a zsidó istenismeretből és a keresztény erkölcsből született.
Vannak politikai helyzetek, amikor a baloldali válasz eredményez jobb hatékonyságot, máskor pedig a jobboldali válasz lehet eredményes. A két értékrend küzdelmes együttműködése a nemzeti kultúra politikai hatékonyságának a záloga.
Bár felnőttként legtöbben eltávolodunk gyermekkorunk eszméitől, a jelképek továbbra is elevenen élnek lelkünkben.
A kultúra nem valami fennkölt dolog, nem a messzi magasban kevesek számára rezgő délibáb, hanem a mindennapi élet szerves része. A kultúra többek között nem egyéb, mint azok a sárgafedelű, silány papírból készült, vacak kis könyvek, amelyek nagy műveket közvetítenek és amelyeket bárki bármikor megvehet.
Sohase volt még nép vallás nélkül, vagyis a rosszról és a jóról alkotott fogalom nélkül. Minden népnek külön saját fogalma van a rosszról és a jóról, és külön saját rossza és jója.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A forradalom is kulturális mű, a teremtő elhivatottság és tehetség legteljesebb megnyilvánulása, mely okot ad arra, de meg is követeli tőlünk, hogy mélységesen higgyünk a jövőben.
A kultúra minden alkotótevékenység összegző ereje: az emberi értelem társadalmi hasznosítása.
A kultúra célja az, hogy ellássa az emberi életet azokkal az erős struktúrákkal, amelyek biológiailag hiányzanak belőle (...). A kultúra az ember "második természetévé" válik.