Idézetek az igaz szerelemről
Jelentéktelen apróság lenne élvezni a napot, fürdeni a tavasz fényében, szeretni valakit, gondolni a másikra?
Egyszer talán úgy volt, ahogy a régi mesékben áll, a tavasz: "Fény és szerelem és élet". Aki ebben még hisz, az magának hazudik.
A költők magasztalják a szerelmet; s valami oka mégiscsak van, hogy ekkora a hatalma. A Napnak egy sugara az, amely megdicsőít, mondják egyesek; mámorító méreg, mondják mások. S valóban, hatásai hasonlóak a kéjgázhoz, melyet az orvos súlyos műtét előtt lélegeztet be a reszkető beteggel, s a szenvedő elfeledi sajgó fájdalmát.
Azelőtt sok minden volt... biztonság, háttér, hit, célok... csupa barátságos tájék, ahol mindig megvethettem a lábam, ha a szerelem megrázott. Ma már semmim sincs... legfeljebb némi kétségbeesésem, egy kis bátorságom, és különben minden idegen, kívül, belül. Ha erre száll a szerelem, az olyan, mint a csóva a száraz szalmában. Amikor már semmid sincs, csak ez maradt, akkor ez is más... vadabb, fontosabb és pusztítóbb, mint volt azelőtt.
Ész és szerelem mai napság ritkán tartanak együtt.
A szerelem a világ leghatalmasabb ereje, amely a leginkább emberi.
Mindennap írj nekem két-három sort, olyan lesz, meglátod, mint egy telefonbeszélgetés, és így nem szakadunk el egymástól, mert örökre a feleségem vagy. Egymástól távol is együtt leszünk, ugyanúgy éljük majd a napokat, noha nem ugyanazt fogjuk látni magunk körül. (...) Az én otthonom a szívedben, az én forrásom a szemedben van!
A szerelem egyszer az életben mindannyiunkat felébreszt.
A szerelem jórészt illúzió - két szív álommá változtatja a valóságot. A szerelem azonban maga a valóság, amelyben elfogadjuk, dédelgetjük és élvezzük azokat az egyéni tulajdonságokat, amelyek a férfit és a nőt azzá teszik, akik.
Létem, ha végleg lemerült, ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva A Szerelmet a túlsó partra!
A szerelem annyit jelent, hogy lemondunk az erőnkről.
A szerelemben a legnagyobb bölcsesség, hogy tudjunk várni.
Szerelmesnek lenni nem nehéz. Bebizonyítani nehéz!
Én már a szerelemről szóló himnuszt jobban szeretem, mint magát a szerelmet... S mégis, néha úgy érzem - egy meleg kis test az ember mellett: ez minden, amit az ember kaphat... Ez az állandóság illúziója: - s az illúzió talán mégiscsak minden!
A szerelem nem kér bebocsáttatást, csak megjelenik, és nyomban otthonosan érzi magát.
Facebook
Pinterest