Idézetek a haragról
Mi magunk kapaszkodunk az indulatainkba, érzéseink szinte lehorgonyoznak minket. A haragnak drámai hatása van, indulatot szít, energiát csihol, meghatároz egy kapcsolatot. Azzal a tudattalan félelemmel is megbéklyóz, hogy hátha elszalasztunk valamit, amikor elhárítjuk magunktól.
Ha valaki okkal haragszik, rendezd az ügyet, s békesség lesz. Ám ha a harag ok nélkül kél, ugyan mivel csitíthatnád, mondd?
Mit ér a harag - erő nélkül. Minek a harag az erősnek. Míg munkálkodsz, haragodat hagyd, csak magadat emészted vele.
Oké, lehet az ember olykor szomorú vagy dühös, de száz százalékban nem szabad haragudni a világra.
Ez a harag. Ami belebújt a testembe, a bal karom tövéből a bal kézfejemig haladva, elérve a körmökig, igen, ott kezdődik, a körmöknél, ott is végződik, kígyózik tovább a combokba, egyszerre a bal és a jobb oldalon, kúszik, összegabalyodik a harag, s érzem, ahogy egyre szorosabban körülfonja a térdemet, a bokámat, a lábujjaimat, pedig szükség lesz a lábujjaimra, ha rohanni akarok.
A bosszú jéghidegen az igazi.
Vannak sértések (...), amelyeket a legjobb akarattal sem lehet elfelejteni.
FjodorMihajlovics Dosztojevszkij
Nehéz nem gyűlölni... embereket, dolgokat, intézményeket. Mikor megtörik a lelkedet, és élvezettel nézik, ahogy elvérzel, a gyűlölet az egyetlen helyénvaló érzés. De tudom mit tesz a gyűlölet az emberrel. Ízekre szedi és kifordítja önmagából. Olyanná válik, amilyenné soha sem akart.
Az ingerült hang csak az önuralom hiányát jelzi, de nem a szemrehányás jogosságát.
Mindenki dögöljön meg engem nem zsákmányolnak ki én ingyenélő vagyok.
A gyűlölet igen erős fájdalomcsillapító. És nyugtató is egyben.
Kezünkből azonnal kihúzzuk a tüskét, miért őrizzük akkor szívünkben?
A halottakat nem érdekli a bosszú.
Nincs ádázabb düh a pokolban sem, mint egy elhagyott nőé.
A dühös ember nem mindig bölcs.