Idézetek a gyűlöletről
A csőcselék iszonyú, undorító. Olyan, akár a farkas, csakis élő hússal lehet lecsillapítani.
A legtöbb emberrel úgy vagyok, hogy inkább helyeslek nekik, semmint meghallgassam őket.
A gyűlölettel szemben nem az erőszak a leghatékonyabb fegyver, s az is kétséges, hogy a bosszúállás begyógyítja-e az igazságtalanság okozta sebeket.
A legtöbb ember nem a bűnre haragszik, hanem a bűnösre.
A gyűlölet szenvedélyes érzés.
Menekülnöm kellene. Elfutni, mielőtt ellenem fordulnak. De hova fussak? Mi tévő legyek? Vessem be magam az erdőbe, hogy ott pusztuljak? Körülnézek. Az emberek tekintete tele gyűlölettel. Kerülik a pillantásomat. A szájukat lebiggyesztik, félig kihívóan, félig megvetően. Nem fogok az erdőbe menekülni előlük, mert hiszen éppen ezt akarják. Tekintetemet előre szegezem, a bitófára.
Úgy ül ott, olyan elgyötörten, mint aki halni készül, s amint gonoszkodnia lehet, íme életre kap. Hiába, mindig is tudtam, hogy a gonoszság az életerő legbiztosabb forrása.
A gyűlölet csapda.
Egy pillanatig farkasszemet néztünk, engesztelhetetlenül (...), telve kölcsönös sértettséggel és valami sötétebb érzéssel, a nővérek örök végzetének tudatával: hogy csak egyikünknek van hely ezen a világon. A tudattal, hogy minden párharc vérre megy.
A gyűlölet nemcsak vakká és süketté, hanem hihetetlenül ostobává is tesz.
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Platón már rég megmondta, hogy nem az a legjobb gyomor, amelyik kihány minden táplálékot.
A Gonosz létezik. Akár az éjszaka sötétjében lebeg, akár a szelek szárnyán. Vagy a lélekben lapul, s mint egy kígyó, várja a pillanatot, hogy lecsapjon.
A szeretet felhalmozása szerencsét hoz, a gyűlöleté balszerencsét. Aki nem ismeri föl a problémák kapuját, az nyitva hagyja, és ettől kezdve szabad bejárásuk lesz rajta a tragédiáknak.
Mindig sírsz, hogy a gyűlölet öl Közben szétszakadsz a gyűlölettől.