Idézetek filmekből
- Szinte alig ismerlek, mégis mintha egész életemben itt lettél volna. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha te vigasztalnál meg? (...) Miért van az, hogy ilyenkor szeretnélek átölelni téged? Miért vonzódom hozzád? Legalább mondd, hogy te nem. Mondd, hogy te nem érzel ilyet, kérlek. - Én nem. Nekem te ennél sokkal többet jelentesz.
Magát gyermekként elhagyták. A világ megrémíti, ezért gondosan becsomagolja az ész, a végzettség és a bizonyosság béklyóiba. Minden talányt meg tud fejteni, kivéve egyet... A rejtély, amit nem tud megfejteni az: hogyan szeretheti magát valaki.
- Szerintem nem érted, milyen életszakaszban járok most. - Pontosan tudom, hogy hol jársz. Élvezed a függetlenséget és nem akarsz kötöttséget. Én magam is éveken át így éltem. De én már nem erre vágyom.
Nem nézhetsz vissza, ha egyszer eldöntötted, hogy mindent és mindenkit magad mögött kell hagynod. Vágd ki és dobd el a szíved, ha kell. Szakítsd ki magadból minden olyan porcikádat, ami maradásra késztetne, semmi ne maradjon benned, ami gátolhat abban, hogy eltűnj. Ha erre képes vagy, csak akkor tudsz megszabadulni a kínoktól.
- Kérdezhetek valamit? Mi lesz a hóból, ha elolvad? - Természetesen víz. - Nem nyert. Tavasz lesz belőle.
- Azt mondtad, nem hiszel a sorsban. - Abban nem, hogy a sors elválasztja az embereket, abban, hogy összehozza őket. - És aki két szék közé kerül? Az is a sors, vagy a mi döntésünk eredménye? - Nem, csak abban dönthetünk, ami kizárólag rajtunk múlik.
Hiába mondja az ember, hogy nincs félnivalója, semmit nem hagyott ki és mindent számításba vett, leginkább azokat a dolgokat nem vesszük észre vagy észleljük túl későn, melyek az orrunk előtt vannak... menekülünk... de ahogy próbáljuk elkerülni a végzetünket, úgy sodródunk egyre inkább az elkerülhetetlen sorsunk csapásába.
Nem számít, hány esztendős vagy, nehéz izgalom nélkül nézned ez első hópelyheket. Mert amikor elered a hó, akkor senki sem szólhat bele, hogy mit tegyél. Mintha csak felülíródnának az élet szabályai.
Vannak olyan pillanatok az életben, amikor el kell döntenünk, mely dolgok összeomlását fogadjuk el, és mely dolgokat próbálunk megóvni feltétel nélkül.
Ahogy egyre jobban magához tért az álmából, egyre inkább fájdalmasabbá vált a tekintete. Akkor egyszer hallottam meg, ahogy egy emberi szív megtörik.
Még nagyon távolinak tűnik, de a ma a holnapba vezet, a holnap pedig a jövő felé. Egy napon majd mi is igazi felnőttekké válunk, és talán ha ránk néznek, el se hiszik majd, hogy mi is gyerekek voltunk egyszer. Ez a nap mindannyiunk számára eljön majd.
A vég soha nem egy pillanat alatt jön el, minden vég együtt jár a kezdettel, mint az árnyék, úgy követi.
Azon az áron ne felelj meg másoknak, hogy közben feladod önmagad.
Nem kell háttérbe vonulnod csak azért, hogy mások jobban érezzék magukat.
Én egymagam is harcba szállok, mert bennem megvan, ami bennetek soha nem lesz, az a tűz, ami a szégyent is felégeti, mert a szégyen a legkegyetlenebb ellenfél, a szégyen a legnagyobb átok.
Facebook
Pinterest